egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Korai életszakaszban és gyermekkorban több alkalommal, számos megelőzhető betegség ellen kapnak a fiatalok ún. kombinált védőoltásokat. Ez az oltási sorozat tartós védelmet alakít ki olyan kórokozókkal szemben, amelyek korábban súlyos megbetegedéseket vagy akár halált okoztak.

 

A ma használt DTPa + IPV + Hib kombinációt 2006-ban vezették be, elődeit viszont már hosszú évtizedek óta alkalmazták.

 

Mióta érhető el az oltás?

Magyarországon 1954-ben vezették be a Di-Per-Te oltást, melyet 2006-ban váltott fel a jelenleg forgalomban lévő DTPa kombinált vakcina. Ebben az elődhöz képest csupán a szamárköhögés ellen védő komponens változott: acelluláris, azaz csupán a baktérium legfontosabb antigénjeit tartalmazza, elölt baktériumot nem.

 

A gyermekbénulás elleni védőoltás először szájon át adandó formában (OPV) 1960-ban jelent meg Magyarországon. Az oltási rendszeren először 1992-ben változtattak, amikor az első védőoltás IPV (inaktivált poliovírus), a második védőoltás OPV lett. A harmadik változás 2002-ben történt, azóta már csak IPV oltást kapnak a gyermekek.

 

A Haemophilus influenzae B típusa elleni oltást 1999-ben vezették be hazánkban.

 

Mit kell tudni a DTPa + IPV + Hib kombinált védőoltásról?

A kombinált oltás az alábbiakból áll:

 

  • DTPa: a diftéria (torokgyík), a szamárköhögés (pertussis), illetve a tetanusz (merevgörcs) ellen védelmet nyújtó kombinált oltóanyag;
  • IPV: a poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) ellen védelmet nyújtó inaktivált poliovírus-tartalmú oltóanyag;
  • Hib: a Haemophilus influenzae B típusa által okozott, fulladáshoz vezető epiglottitis (gégefedőgyulladás) ellen védelmet nyújtó oltóanyag.

 

Az alapimmunizálás betöltött 2, 3 és 4 hónapos korban történik a DTPa + IPV + Hib oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával. Az első újraoltás betöltött 18 hónapos korban történik ugyanezen oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával.

 

Betöltött 6 éves korban esedékes a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz és a gyermekbénulás elleni második emlékeztető oltás a DTPa + IPV oltóanyagokat tartalmazó kombinált vakcinával.

 

Később, iskolai kampányoltás keretében minden év októberében az általános iskolák 6. osztályában lévő diákok DTPa emlékeztető oltást kapnak.

 

Az oltás beadása ellenjavalt lázas betegség (ilyenkor halasztandó), illetve veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok esetén, illetve korábbi pertussis vakcina beadása utáni 7 napon belül kialakult ismeretlen eredetű encephalopathia esetén a pertussis oltást ki kell hagyni a kombinációból.

 

Oltási reakciók

A védőoltást követően fellépő gyulladásos tüneteket korábban – jobb elnevezés híján –mellékhatásnak hívták. Ma már a szakemberek inkább az „oltást követő nemkívánatos esemény” (OKNE) szakkifejezést alkalmazzák, vagy oltási reakcióról beszélünk. A védőoltások alkalmazásának is vannak kockázatai – ahogyan például egy kirándulásnak is –, és lehetnek kellemetlen következményei, mint a gyaloglást követő izomláz. Mégsem beszélünk le senkit az izomláz miatt a testmozgásról, ahogy a védőoltásokról sem, mert az oltással járó előnyök jelentősen meghaladják a kockázat mértékét. A védőoltás is egyfajta „edzés”, az immunrendszer edzése. Az oltás után jelentkező átmeneti panaszok a szervezet természetes immunválaszának a jelei.

 

A kombinált oltás után a leggyakoribb átmeneti reakciók lehetnek: láz, az oltás helyén kialakuló fájdalom vagy duzzanat, illetve hányás, hasmenés.

 

A DTPa + IPV + Hib kombinált védőoltással elkerülhető szövődmények

A gyermekkori védőoltások legnagyobb jelentőségét a járványok megelőzése adja. A védőoltások hatásosságát bizonyítja, hogy napjainkban – a magas átoltottságnak köszönhetően – nincsenek diftéria, szamárköhögés, tetanusz, poliomyelitis vagy haemofilus influenza B okozta járványok hazánkban.

 

A védőoltás elterjedésével világszerte jelentősen csökkent mindezen betegségek előfordulása, hazánkban az utóbbi években nem jelentettek diftériás megbetegedést, és a szamárköhögés is igen ritka.

 

A súlyos és fájdalmas, gyakran végzetes izomgörcsökkel járó tetanusz ritkán ugyan, de manapság is előfordul, ezért a védőoltás jelentőségét még a 21. században sem lehet eléggé hangsúlyozni. A tetanusz elleni védelmet felnőtt korban is érdemes időszakos oltásokkal fenntartani. Munkakörhöz kötött kötelező védőoltásban részesítendők a tetanusz szempontjából fokozott kockázattal bíró munkakörben dolgozók, valamint egyes sérülések esetén is szükséges az emlékeztető oltás felvétele.

 

Kiknek ajánlott az emlékeztető védőoltás?

A legtöbb védőoltás nem nyújt élethosszig tartó védelmet, így felnőttkorban – kifejezetten időskorban – megfontolandó az emlékeztető oltás beadása.

 

Ezen felül ajánlott az oltás felvétele azoknak a felnőtteknek, akik fertőzött területre utaznak, és az utazást megelőző 1 évben nem kaptak emlékeztető oltást, mivel nem minden országban olyan magas az átoltottság, mint hazánkban.

 

Kapcsolódó tartalom: Utazáshoz kötött védőoltások

KULCSSZAVAK
diftéria  |   szamárköhögés  |   pertussis  |   tetanusz  |   poliomyelitis  |   Haemofilus  |   oltás  |   kampányoltás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít