Az alultápláltság a malnutríció egyik típusa. Ilyenkor a szervezetbe bevitt energia, a tápanyag mennyisége vagy minősége nem fedezi a szervezet szükségleteit. Az állapot következtében a test energiaraktárai kimerülhetnek, és csökkenhet az izomtömeg, gyengülhet az immunrendszer, károsodhat a szervezet normális működése.

Alultápláltság nem kizárólag alacsony testsúly esetén fordulhat elő: megfelelő vagy akár emelkedett testsúly mellett is fennállhat, ha a bevitt tápanyagok összetétele nem megfelelő. Az alultápláltság kialakulhat teljes éhezés, részleges éhezés vagy protein-energia malnutríció (PEM) formájában is.

Az alultápláltság tünetei

A tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és a hiányállapot előrehaladtával egyre súlyosabbá válnak.

Az alultápláltság tünetei lehetnek:

  • nem szándékos fogyás (min. 5-10%-os testsúlycsökkenés);
  • alacsony testsúly (BMI 18,5 alatt);
  • fáradtság, gyengeség, csökkent teljesítőképesség;
  • étvágytalanság, csökkent táplálékfelvétel;
  • gyakori fertőzések, lassabb gyógyulás;
  • sebgyógyulási zavar;
  • hajhullás, száraz bőr;
  • izomtömeg és zsírszövet csökkenése;
  • ödéma (többnyire fehérjehiány esetén);
  • apátia, ingerlékenység, depresszió.

Gyermekek esetében a növekedés elmaradása, a súlygyarapodás megtorpanása, a fejlődés lassulása az egyik legfontosabb figyelmeztető jel.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben nem magyarázható fogyást, izomtömeg-csökkenést, tartós étvágytalanságot, általános gyengeséget, vizenyőt vagy gyakori fertőzéseket tapasztal, forduljon háziorvosához.

Gyermekek és idősek, illetve krónikus betegek és daganatos betegségben szenvedők esetében már enyhébb tünetek esetén is indokolt az orvosi vizsgálat, mivel az alultápláltság gyorsan romolhat, súlyos következményekhez vezetve.

Hirtelen állapotromlás, súlyos gyengeség vagy tudatzavar esetén hívja a 112-es segélyhívó telefonszámot, és kérjen mentőt!

Az alultápláltság kialakulásának okai

Az alultápláltság többféle okból alakulhat ki. Fontos elkülöníteni, hogy mennyiségi vagy minőségi éhezésről, vagy a protein-energia malnutríció (PEM) különböző formáiról van-e szó; illetve hogy a folyamat elsődleges (primer) vagy másodlagos (szekunder).

Mennyiségi éhezés (elégtelen energiabevitel)

Ilyenkor a kalóriabevitel nem elegendő a szervezet számára. Oka lehet például a nem elegendő mennyiségű táplálékhoz való jutás, szociális tényezők, csökkent étvágy vagy mentális zavarok (pl. anorexia nervosa).

Minőségi éhezés (elégtelen tápanyagösszetétel)

Ilyen esetben az energiabevitel látszólag elegendő, de az étrend nem tartalmaz megfelelő arányban fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat vagy egyéb fontos tápanyagokat. Ilyenkor a szervezet az egyes alapvető tápanyagok hiánya miatt károsodik. Ez az állapot normális testsúlyú, vagy akár túlsúlyos emberekben is kialakulhat.

Protein-energia malnutríció (PEM)

Elsősorban csecsemőknél és kisgyermekeknél kialakuló súlyos alultápláltság a fejlődő országokban, melynek két fő típusa a marasmus és a kwashiorkor.

Marasmus: súlyos energia- és kalóriahiány következménye, amely kifejezett testsúlycsökkenéssel, izom- és zsírszövetvesztéssel jár. A gyermek ilyenkor „csont és bőr” benyomást kelt. A megtartott albuminszint miatt ödéma nem alakul ki. Megfelelő táplálással az állapot visszafordítható.

Kwashiorkor: súlyos fehérjehiány miatt alakul ki, gyakran megfelelő kalóriabevitel mellett. Jellemzője az alacsony albuminszint, ami ödémához, hasvízkórhoz (asciteshez) vezethet. Emellett gyakori a zsírmáj kialakulása is. Az ödéma miatt megtévesztően a gyermek akár jól tápláltnak is tűnhet, miközben valójában súlyos hiányállapot áll fenn.

Primer alultápláltság

A tápanyag elégtelen bevitele áll a háttérben. Idetartozik például az éhezés, a nem megfelelő étrend, a gyógyszermellékhatás miatti étvágytalanság, a demencia, vagy az étkezési zavarok (anorexia nervosa, bulimia).

Szekunder alultápláltság

A táplálékbevitel nem feltétlenül elégtelen, de a szervezet vagy nem képes a tápanyagok megfelelő hasznosítására, vagy a szükséglete megnövekedett (akcelerált éhezés).

Ennek hátterében állhat:

Továbbá szekunder alultápláltság kialakulhat a megnövekedett tápanyagigény miatt várandósság, szoptatás vagy gyors növekedés során is.

Az alultápláltság diagnosztizálása

Az alultápláltság diagnózisa orvosi fizikális vizsgálaton és laboratóriumi vizsgálatokon alapul.

Az értékelés során figyelembe veszik:

  • a testsúly és BMI alakulását;
  • a zsírszövet és izomtömeg csökkenését;
  • ödéma jelenlétét;
  • az általános fizikai állapotot;
  • a laborparamétereket,
  • a táplálékbevitel mennyiségét és minőségét;
  • az alapbetegségeket és gyógyszerszedést.

Fontos tudni, hogy a szükséges vizsgálatok elrendelése minden esetben orvosi döntés alapján történik.

Az alultápláltság kezelése

Az alultápláltság kezelése az állapot súlyosságától és okától függ. Súlyos esetben mesterséges táplálás – enterális (gyomor-bélrendszeren keresztüli), illetve parenterális (vénás táplálás) – válhat szükségessé.

Alapvető kezelési elvek:

  • megfelelő kalória- és fehérjebevitel biztosítása;
  • vitaminok és ásványi anyagok pótlása;
  • gyakori, kisebb étkezések;
  • a háttérben álló ok kezelése.

Amennyiben a szokásos étrenddel nem biztosítható a megfelelő energia- és tápanyagbevitel, akkor speciális gyógyászati célra szánt tápszerek alkalmazása is szükségessé válhat. Ezek olyan, orvosi célra kifejlesztett készítmények, amelyek koncentrált formában tartalmazhatnak energiát, fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb tápanyagokat. Alkalmazhatók kiegészítésként, ha a beteg szájon át tud táplálkozni, de nem képes elegendő mennyiséget elfogyasztani; súlyosabb esetben pedig enterális táplálás részeként is adhatók. Fontos, hogy ezek nem általános étrend-kiegészítők, hanem speciális célra szolgáló készítmények, melyeket a kezelőorvos írhat fel. Alkalmazásukról ezért érdemes orvossal vagy dietetikussal egyeztetni.

A táplálás fokozatos bevezetése kiemelten fontos, mivel a hirtelen visszatáplálás anyagcserezavarokat és egyéb szövődményeket okozhat.

A javulás üteme egyéni. A kezelés során először a testtömeg növekszik, majd a fizikai erő és a szellemi képességek is rendeződnek.

Az étrend összeállításában dietetikus segítsége is kérhető, aki az életkor, az alapbetegségek, a tápláltsági állapot és az egyéni igények alapján segíthet a megfelelő étrend kialakításában, valamint tanácsot adhat a tápszerek megfelelő alkalmazásához is.

Az alultápláltság lehetséges szövődményei

Az éhezés során a szervezet először a szénhidrát- és zsírraktárakat használja fel, majd fehérjebontás indul meg, melynek következtében több szervrendszer működése is károsodhat.

Gyakori szövődmények:

  • immunrendszer gyengülése, gyakori fertőzések;
  • lassú sebgyógyulás;
  • izomtömeg-csökkenés, izomerővesztés;
  • vérszegénység;
  • csontritkulás;
  • hormonális zavarok, menstruációs zavar, termékenységi problémák;
  • fehérjehiányhoz társuló ödéma;
  • máj- és vesefunkció romlása;
  • növekedési és fejlődési elmaradás gyermekeknél;
  • lassabb felépülés betegségek vagy műtétek után;
  • műtét utáni szövődmények fokozott kockázata;
  • hosszabb kórházi kezelés.

A súlyos alultápláltság életveszélyes állapothoz vezethet, ezért kiemelten fontos a megelőzés és a korai felismerés.

Az alultápláltság megelőzése

Az alultápláltság megelőzése az egyénre szabott, kiegyensúlyozott étrenden alapul, amelynek része a változatos, tápanyagokban gazdag táplálkozás (zöldségek, gyümölcsök és megfelelő fehérjeforrások fogyasztása), valamint a kornak, nemnek és aktivitásnak megfelelő kalóriabevitel biztosítása. Fontos a krónikus betegségek kezelése, valamint a veszélyeztetett csoportokba tartozók rendszeres orvosi ellenőrzése.

Az alultápláltság különböző életszakaszokban

Az alultápláltság kialakulása és következménye életkoronként eltérő. Gyermekkorban a súlyos formák (pl. marasmus, kwashiorkor) fejlődési és növekedési zavarokat okozhatnak. Felnőttkorban gyakran krónikus betegségekhez, fertőzésekhez vagy pszichés zavarokhoz társul. Időskorban a csökkent étvágy, a fogazati problémák, a nyelési nehézség, a mozgáskorlátozottság, a gyógyszermellékhatások, valamint a társbetegségek növelhetik a kockázatát.

 

Ajánlott tartalom: Soványságkultusz a közösségi médiában