Az azbesztet korábban széles körben alkalmazták az építőiparban, mára azonban bizonyítottá vált, hogy belélegezve egészségkárosító hatású anyag. Magyarországon ritkán ma is előfordulhat azbesztszennyezés, különösen bontási és felújítási munkák során. Ilyenkor a megfelelő kezelés és a biztonsági előírások betartása kiemelten fontos a lakosság egészségének védelme érdekében.
Az azbeszt természetes eredetű ásványi anyag, amelyet kedvező tulajdonságai miatt régen széles körben használtak. Hőállósága, tartóssága és jó szigetelő képessége miatt gyakran alkalmazták az építőanyagokban, ipari szigetelésekben és különböző szerkezeti elemekben.
Egészségkárosító hatását a levegőbe kerülő mikroszkopikus rostok okozzák. Belélegezve, hosszú távon igazoltan összefüggésbe hozható bizonyos egészségügyi problémákkal, ezért a levegő azbeszttartalmát a szennyezésnek kitett területeken minimalizálni kell. A kockázat mértéke sok tényezőtől függ, és odafigyeléssel a szennyezett területen élők is hozzájárulhatnak a kitettség csökkenéséhez.
Hazánkban jelenleg kiemelt figyelmet kap ez a téma az osztrák bányákból érkező szennyezett kőtörmelék miatt, ami fokozott kockázatot jelent az érintett területeken.
Az azbesztózis betegségről részletesen itt olvashat.
Az azbeszt előfordulása Magyarországon
Az azbeszt természetes eredetű, szálas szerkezetű ásványi anyagok gyűjtőneve, amelyet korábban széles körben használtak az építőiparban és más iparágakban. Magyarországon természetes módon nem fordul elő azbeszttartalmú kőzet, így a hazai bányákból származó kőzet biztonságos.
Az azbeszt régen számos építőanyagban (pl. tetőfedő elemekben, szigetelésekben és csőburkolatokban) megtalálható volt. Magyarországon elsősorban a régebbi épületek és ipari létesítmények esetében fordulhat elő azbeszttartalmú anyagok jelenléte.
Az egyes osztrák bányákból származó azbeszttartalmú kőzet (szerpentinit) jellegzetes zöldes-szürke színű. A pontos azonosításhoz szakember szükséges, de kijelenthető, hogy minden más színű (pl. fehér, sárgás, barna, fekete vagy bordó) kő esetében kicsi a valószínűsége, hogy azbesztről lenne szó.
Mikor jelenthet problémát az azbeszt?
Ha az azbesztet tartalmazó kőzetet erős fizikai hatás éri (pl. csiszolás, vágás, törés), akkor apró azbesztrostok szabadulhatnak fel és kerülhetnek a levegőbe. Ezt fokozhatja a mindennapi jelentős közúti forgalom az azbeszttartalmú köveken, viszont egy-egy autó áthajtása nem képez akkora mennyiségű szálló port, ami jelentős egészségkockázatot jelentene.
Fontos! A kő puszta jelenléte nem jelent veszélyt az egészségre. Önmagában tehát nem az azbeszt jelenléte a döntő, hanem az apró rostok leválása, levegőbe kerülése és hosszú időn át tartó belégzése.
Érdemi kockázat jellemzően ott alakulhat ki, ahová ezt az anyagot nagy mennyiségben terítették le (pl. útépítésnél útszakasz alapozására vagy egész utak lefedéséhez), és ahol a folyamatos, nehéz súlyú teherforgalom miatt a kőzet porladni tud.
Mit tehetünk, ha azbesztszennyezéssel érintett területen élünk?
A levegőben szálló mikroszkopikus méretű azbeszt hosszú távú belélegzése okoz egészségügyi problémát. A lakókörnyezetben több módon hozzájárulhatunk a kockázat mérsékléséhez.
Tanácsok, amelyekkel csökkenhető a lakás levegőjének azbesztszintje:
- hazaérkezéskor hagyja a cipőt a bejáratnál;
- hazaérkezéskor tisztítsa meg a háziállatok lábát, bundáját;
- kültéren használt ruházatot a lakásba lépve cserélje le;
- tartós kültéri tartózkodás után ajánlott a zuhanyzás, hajmosás;
- szellőztetés csak szélcsendben javasolt, amikor nincs kiporzás;
- részesítse előnyben a nedves takarítást a lakáson belül (felmosás, nedves portörlés);
- mérsékelje a porral járó tevékenységeket (pl. söprés);
- figyeljen a hatósági intézkedések és korlátozások betartására;
- támogassa a porképződés csökkentését célzó beavatkozásokat.
Száraz és szeles időben az azbesztrostok nagyobb mennyiségben kerülhetnek a levegőbe. Fokozott kiporzás észlelése esetén FFP2 vagy FFP3 maszk használata javasolt.
Nem ajánlott:
- az érintett területeken hosszú távon kint tartózkodni (főleg csapadékmentes, szeles időben);
- szeles időben szellőztetni;
- a feltehetően szennyezett törmeléket utasítás nélkül felszedni, feltörni, elásni, lefedni.
Az érintett területek mentesítése előzetes felmérést, átgondolt szakértői munkát igényel, mert a helytelen kezelése tovább ronthatja a levegő azbesztszintjét. A hatóságok folyamatosan végzik a szükséges intézkedéseket (porképződés csökkentése, forgalomkorlátozás bevezetése, folyamatos ellenőrzések). A cél a lakosság kitettségének mielőbbi csökkentése.
Ajánlott tartalom: Munkavédelmi programok: por- és füstártalom
