A magnézium és a kalcium a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen ásványi anyagok. Újszülöttkorban – különösen az első napokban – előfordulhat, hogy e két ásványi anyag vérszintje átmenetileg eltér a normálistól. Ezek az eltérések sokszor enyhék és átmenetiek, de bizonyos esetekben tüneteket is okozhatnak, ezért fontos a felismerésük és szükség esetén a kezelésük.

A magnézium és kálcium fontos szerepet játszik az izmok és az idegrendszer működésében. A kalcium továbbá nélkülözhetetlen a csontok fejlődéséhez, felépítéséhez és a véralvadáshoz. A magnézium és a kalcium étkezéssel jut az anyai szervezetbe. A magzat a méhen belül az anyai keringésből, a méhlepényen (placentán) keresztül jut magnéziumhoz és kalciumhoz.

A magnézium-anyagcsere rendellenességeiről bővebben itt olvashat.

A kalcium-anyagcsere rendellenességeiről bővebben itt olvashat.

Kalciumháztartási zavarok

Az újszülött vérében a kalcium szintje átmenetileg csökkenhet, ezt nevezik újszülöttkori hypocalcaemiának. Ez a probléma általában az élet első napjaiban jelentkezik, és sok esetben magától rendeződik. A vérvizsgálat segít a pontos diagnózis felállításában.

Az alacsony kalciumszint tünetei lehetnek:

Fontos! Az újszülöttek számára az anyatej vagy a speciálisan összeállított csecsemőtápszer a megfelelő minőségű táplálék; a tehéntej nem megfelelő a számukra.

Tehéntej okozta alacsony kalciumszint akkor alakul ki, ha az újszülöttet nem anyatejjel táplálják. A tehéntej magas foszfáttartalmú, a foszfát pedig befolyásolja a kalcium szintjét: magasabb foszfátszint esetén a vér kalciumszintje csökken.

A vér alacsony kalciumszintje több más okból is kialakulhat, például:

  • alacsony születési súly, illetve koraszülöttség;
  • anyai cukorbetegség;
  • D-vitamin-hiány;
  • születés körüli oxigénhiányos állapot (hypoxia);
  • veleszületett hipoparatireózis (DiGeorge-szindróma).

Előfordulhat azonban, hogy az eltérés teljesen tünetmentes, és csak laborvizsgálat során derül ki. A kezelés a kalcium pótlásából áll. A legtöbb esetben az eltérés átmeneti, és megfelelő kezelés mellett gyorsan rendeződik.

Magnéziumháztartási zavarok

Az újszülöttkori hypomagnesaemia azt jelenti, hogy a magnéziumszint a normálisnál alacsonyabb az újszülött vérében.

Túl alacsony magnéziumszint kialakulhat:

  • elégtelen magnéziumbevitel miatt;
  • fokozott magnéziumvesztés esetén (hasmenés, fokozott vizeletürítés);
  • az anya cukorbetegsége következtében.

A magnézium fontos szerepet játszik az ideg- és izomműködésben, valamint a kalciumszint szabályozásában is.

Alacsony szintje esetén ezért jelentkezhet:

  • izomgyengeség;
  • izomremegés;
  • görcsök;
  • légzési problémák.

Fontos tudni, hogy a magnéziumhiány önmagában is okozhat tüneteket, de súlyosbíthatja a kalciumhiány következményeit is.

Újszülöttkori tetánia

A tetánia az ideg- és izomműködés fokozott ingerlékenységét jelenti. Bár gyakran kalcium- vagy magnéziumhiány áll a hátterében, előfordulhat akkor is, ha ezek szintje normális.

A tetánia tünetek lehetnek:

  • izomremegés;
  • izomgörcs;
  • epilepsziás görcsrohamhoz hasonló állapot;
  • légzési nehézség;
  • emésztési panaszok.

Kiváltó ok lehet például a túl szapora és mély légzés (hiperventiláció), ami átmenetileg megváltoztatja a vér kémhatását, vagy súlyos hányás.

Átmeneti újszülöttkori hipoparatireózis

Ez az állapot a mellékpajzsmirigy-hormon (parathormon, PTH) átmeneti csökkent szintjét jelenti. A mellékpajzsmirigyet a pajzsmirigy széli részén elhelyezkedő 4 apró mirigy alkotja. A parathormon segít a vér megfelelő kalciumszintjének fenntartásában.

A magzat a méhen belül nagy mennyiségű kálciumot kap az anyától a méhlepényen keresztül, különösen a várandósság harmadik trimeszterében. Emiatt a magzati vér kalciumszintje viszonylag magas, és a mellékpajzsmirigy működése „visszafogott” állapotban van.

Amikor a köldökzsinórt elvágják:

  • az anyai kalcium-utánpótlás hirtelen megszűnik;
  • az újszülött kalciumszintje gyorsan csökkenni kezd;
  • ennek hatására normálisan fokozódik a parathormon-termelés.

Ha azonban ez a hormonválasz késik vagy nem elég erős, átmeneti hipoparatireózis alakulhat ki az egyébként egészséges újszülöttben is.

Koraszülöttek esetében gyakoribb ez az állapot. A nagyon kis súlyú újszülöttek akár felénél is előfordulhat, hogy a parathormon-termelés a születés után nem indul be megfelelően. Ennek következménye lehet az alacsony kalciumszint.

Az anyai cukorbetegség (gesztációs vagy már fennálló diabétesz) szintén növeli a kalciumzavar kockázatát. Az ilyen édesanyák újszülöttjeinél gyakoribb a koraszülés, és előfordulhat alacsony magnéziumszint (hypomagnesaemia).

Az anyai magas vércukorszint fokozott magnéziumürítést (magnesuriát) okozhat, ami az újszülöttben is alacsony magnéziumszinthez vezethet. A magnézium fontos a parathormon felszabadulásához és hatásához, ezért ha a magnéziumszint alacsony, a PTH nem tud megfelelően működni. Ez tovább rontja a kalciumháztartást. Az újszülöttek 10-20%-ánál, akik cukorbeteg édesanyától születtek, kimutatható az alacsony kalciumszint.

Ha az édesanyának magas a kalciumszintje, például mellékpajzsmirigy-túlműködés (hiperparatireózis) miatt, az a magzatban tartósan gátolhatja a saját parathormon-termelést. ilyenkor a születés után a baba mellékpajzsmirigye nem „kapcsol be” azonnal, mert a méhen belül megszokta a magas kalciumszintet. Ez az átmeneti késés szintén alacsony kalciumszinthez vezethet az újszülöttben.

Mikor forduljon orvoshoz?

Újszülötteknél az állapotromlás gyorsan bekövetkezhet, ezért fontos, hogy ismerje azokat a jeleket, amelyek azonnali, sürgős orvosi vizsgálatot igényelnek.

Haladéktalanul forduljon gyermekorvoshoz vagy hívjon mentőt, ha az alábbi tünetek bármelyikét észleli az újszülöttön:

  • ismétlődő vagy tartós izomgörcs;
  • rángatózó mozgás, görcsroham;
  • nehézlégzés, légzéskimaradás vagy szokatlan légzési hang;
  • kifejezett sápadtság vagy kékes elszíneződés;
  • feltűnő aluszékonyság, nehezen ébreszthetőség;
  • szokatlanul magas, éles sírás;
  • gyenge szopás, táplálási nehézség;
  • hirtelen állapotromlás.

Fontos! Ezek a tünetek nemcsak kalcium- vagy magnéziumháztartási zavarra utalhatnak, hanem más, sürgős ellátást igénylő állapotra is.

Nem sürgősségi helyzet, de néhány napon belül javasolt orvosi vizsgálat, ha:

  • visszatérő izomremegést tapasztal;
  • a baba szokatlanul nyugtalan vagy éppen feltűnően bágyadt;
  • etetési nehézség jelentkezik;
  • a várható súlygyarapodás elmarad.

Ezek a tünetek kiemelten fontosak, ha ismert rizikótényező áll fenn (koraszülöttség, anyai cukorbetegség, D-vitamin-hiány).

Az újszülöttek rendszeres gyermekorvosi és védőnői ellenőrzése azért történik, hogy az ilyen eltérések időben felismerhetők legyenek. Ha a szülőként bizonytalan egy tünet megítélésében, inkább kérjen tanácsot a gyermekorvostól. Újszülöttkorban az esetleg „felesleges” vizsgálat is megnyugtatóbb, mint egy későn felismert probléma.

Ajánlott tartalom:

Táplálás csecsemőkorban

Csecsemőkori szűrések