egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A mai gyógyszerek jó részét különböző klinikai kutatások során, embereken és állatokon végzett vizsgálatokkal fejlesztették ki. A gyógyszerfejlesztési folyamat igen hosszú. Rengeteg emberi és anyagi erőforrást igényel, és rendkívül sok hatósági, valamint etikai előírásnak és normának kell megfelelnie.

 

Történetileg a gyógyszerfejlesztés sokszor véletlen felfedezések vagy kevésbé célzott kutatások eredménye volt, a modern gyógyszerfejlesztés során viszont már egy-egy betegségre összpontosítva történnek a fejlesztések, megcélozva azon biokémiai és kórélettani folyamatokat, amelyek az adott betegség kialakulásában szerepet játszottak. 

 

Az ideális gyógyszer:

 

  • célzottan hat, csak az adott szervre, folyamatra fejti ki hatását;
  • jól tolerálható, kevés mellékhatással jár;
  • szájon át szedhető;
  • jól felszívódik;
  • megfelelő gyógyszerszint érhető el vele, valamint
  • napi egyszer elegendő bevenni.

 

A felsorolt jellemzők ritkán teljesülnek egyszerre – azt is sok minden befolyásolja, hogy adott esetben mi tekinthető „ideálisnak” vagy az ideálishoz közeli készítménynek.

 

A gyógyszerfejlesztés főbb lépései

1. Az adott betegség, kórállapot beható megismerése (sejtszintű, biokémiai és élettani/kórélettani folyamatok).

 

2. A biokémiai és kórélettani folyamatok specifikus támadáspontjainak megfelelő vegyületek azonosítása. Ha szükséges, az azonosított vegyületek és molekulák különböző tulajdonságainak módosítása. Ez azért fontos, hogy a lehető legjobb hatást érjék el, a legjobban kapcsolódjon az adott támadásponthoz, ahhoz a lehető legerősebben kötődjön, elérve így a legjobb hatáserősséget, hatékonyságot és a lehető legbiztonságosabb gyógyszerhatást. A vizsgálatok során felmérik, hogy az adott vegyület hogyan viselkedik az emberi szervezetben: hogyan szívódik fel, mennyire stabil. Fontos szempont, hogy a szervezet hogyan viselkedik a gyógyszerrel szemben, arra hogyan hat.

 

3. A klinikai vizsgálatok különböző fázisai, amelyek során az azonosított vegyület hatásosságát és biztonságosságát megerősítik vagy elvetik.

 

4. A gyógyszer engedélyezése (törzskönyvezése) a rendelkezésre álló klinikai vizsgálati és tudományos adatok alapján.

 

5. A gyógyszer piacra történő bevezetése és széles körű alkalmazása.

 

A gyógyszerek engedélyezése

Egy gyógyszer engedélyezése, azaz törzskönyvezése a rendelkezésre álló klinikai vizsgálati eredmények és tudományos adatok alapján történik. Az eljárás során a szakmai hatóság megvizsgálja az adott gyógyszerjelölt minőségét, biztonságosságát és hatásosságát. Ha mindent rendben találnak, a gyógyszert államigazgatási határozattal gyógyszerré nyilvánítják, és megadják a forgalomba hozatali engedélyét.

 

Magyarországon a gyógyszertörzskönyvezést az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) végzi. Minden, a magyar lakosságnak szánt gyógyszernek át kell esnie ezen az engedélyezési eljáráson, mielőtt a gyógyszert bevezetik a magyar piacra – ez szavatolja a magyar betegek biztonságát és megbízható gyógyszerellátását. Magyarország az Európai Unió tagjaként az Európai Unió gyógyszerhatósága (Európai Gyógyszerügynökség, EMA) által különböző eljárásokban engedélyezett gyógyszereket ugyanúgy elismeri, mint a saját nemzeti eljárásban engedélyezett készítményeket.

 

Kivételes esetekben (pl. veszélyhelyzet) sor kerülhet egyes gyógyszerek (például egyes oltóanyagok, vakcinák) átmeneti engedélyezésére. Ezek a gyógyszerek az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban nem, de más országban már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek – ideiglenes hozzáférhetővé tételüket és alkalmazásukat engedélyezik a magyar hatóságok, amelyek ilyen esetekben is nagy alapossággal vizsgálják meg, hogy a készítmény minőségileg megfelelő, és az elvégzett vizsgálatok alapján az adott gyógyszer előnyös terápiás előny–kockázat aránnyal rendelkezik.

 

A klinikai vizsgálat fogalma

Klinikai vizsgálat: bármely olyan, emberen végzett, orvostudományi kutatásnak minősülő, egy vagy több vizsgálati helyen végzett vizsgálat, amelynek célja egy vagy több vizsgálati készítmény klinikai, gyógyszertani hatásainak feltárása, a vizsgálati készítmény által kiváltott nemkívánatos gyógyszerhatás azonosítása, felszívódásának, eloszlásának, hasznosulásának és kiválasztódásának tanulmányozása a készítmény ártalmatlanságának, hatékonyságának, előny–kockázat arányának igazolására (ide nem értve a beavatkozással nem járó vizsgálatokat).

 

Multicentrikus klinikai vizsgálat: azonos vizsgálati terv szerint, de egynél több vizsgálati helyszínen, egynél több vizsgáló által elvégzett olyan klinikai vizsgálat, amelynél a vizsgálati helyszínek az Európai Gazdasági Térségben (EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban és harmadik országban lehetnek.

 

Lásd még: Klinikai vizsgálatok

 


I. fázisú vizsgálat

A vizsgálati készítmény tolerálhatóságának, biztonságosságának, gyógyszertani hatásának vizsgálata egészséges önkénteseken vagy speciális betegcsoportokon. Az I. fázisú vizsgálat további célja lehet a terápiásdózis-tartomány meghatározása.

II. fázisú vizsgálat

A vizsgálati készítménynek a gyógyszertani hatás alapján kiválasztott indikációban (javallatban) végzett vizsgálata. Célja a vizsgálati készítmény hatásosságának igazolása, a dózis–hatás összefüggés megállapítása, az optimálisnak tartható terápiás dózis meghatározása, a biztonságosság és tolerálhatóság vizsgálata.

III. fázisú vizsgálat

A vizsgálati készítmény hatásosságának, biztonságosságának és tolerálhatóságának igazolására nagyobb számú betegen, kontrollált, randomizált, összehasonlító vizsgálati elrendezésben végzett vizsgálat. 

IV. fázisú vizsgálat

A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező vizsgálati készítményt az alkalmazási előírásnak megfelelően felhasználó vizsgálat. Célja az előny–kockázat arány, a biztonságosság és tolerálhatóság további vizsgálata.

Nem kereskedelmi vizsgálat

A nem kereskedelmi vizsgálat (non-commercial trial) olyan vizsgálat, amelyet a gyógyszeripartól független kutatók folytatnak le a gyógyszeripar részvétele nélkül – azzal, hogy nem minősül gyógyszeripari részvételnek, ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja gyógyszerként forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező vizsgálati készítményt térítésmentesen bocsát a vizsgáló rendelkezésére, de a vizsgálatban más módon nem vesz részt, és azt más módon nem támogatja.

 

További hasznos fogalmak a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban:

 

Vizsgálati készítmény (investigational medicinal product): aktív hatóanyag vagy placebo, gyógyszerformában elkészítve, amelyet klinikai vizsgálatban vizsgálnak, vagy referencia- (összehasonlító) készítményként használnak, ideértve azokat a készítményeket is, amelyek már rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel, de az elfogadott alkalmazási előírástól eltérően, illetve más kiszerelésben vagy csomagolásban használnak, vagy az elfogadott alkalmazási előírásban foglalt indikációtól eltérő indikációban használják, vagy ha a már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerrel kapcsolatos további adatok gyűjtésére használják.

 

Megbízó (sponsor): bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely a klinikai vizsgálatot kezdeményezi, vezeti, illetve finanszírozza. A vizsgáló és a megbízó lehet ugyanaz is.

 

Vizsgáló (investigator): orvosi vagy fogorvosi képesítéssel rendelkező olyan személy, akinek a feladata a klinikai vizsgálat elvégzése a vizsgálati helyen.

 

Vizsgálatvezető (principal investigator): a csoport felelős vezetője egy adott vizsgálati helyen, ha a klinikai vizsgálatot több vizsgálóból álló csoport végzi.

 

A vizsgáló részére összeállított ismertető (investigator’s brochure): azoknak a vizsgálati készítménnyel vagy készítményekkel kapcsolatos klinikai, illetve nem klinikai adatoknak az összefoglalása, amelyek jelentőséggel bírnak a vizsgálati készítmény(ek) tanulmányozása szempontjából, illetve lehetővé teszik az orvos és a vizsgálatot ellenőrző számára a klinikai vizsgálattal kapcsolatos előny–kockázat tárgyilagos értékelését. Az ismertetőt a megbízónak legalább évente frissítenie kell.

 

Vizsgálati terv (protocol): a vizsgálat célját, elrendezését, módszertanát, statisztikai megfontolásait és megszervezését tartalmazó okirat, amely tartalmazza a vizsgálati alanyok bevonási és kizárási kritériumait, a monitorozási és publikációs elveket (a vizsgálati terv esetleges egymást követő változatait és azok módosításait is).

 

Vizsgálati alany (subject): a klinikai vizsgálatban részt vevő személy, akin a vizsgálati készítményt alkalmazzák, illetve aki a vizsgálatban kontrollszemélyként vesz részt.

 

Beleegyező nyilatkozat (informed consent): a vizsgálatban való részvételre felkért cselekvőképes személynek az Eütv. 159. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti nyilatkozata, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen személy esetén az Eütv. 159. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti nyilatkozat.

 

Toborzás (recruitment): a klinikai vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónak az OGYÉI által engedélyezett, nyilvános felhívása abból a célból, hogy az általa ellátott betegeken kívül más önkéntes személyeket is bevonjon vizsgálati alanyként egy konkrét klinikai vizsgálatba.

 

Nemkívánatos esemény (adverse event): a vizsgálati készítménnyel kezelt beteg vagy vizsgálati alany egészségi állapotában bekövetkező kedvezőtlen változás, amely nem áll szükségszerűen ok–okozati összefüggésben az alkalmazott kezeléssel.

 

Mellékhatás (adverse reaction): a vizsgálati készítmény bármely adagjának alkalmazása mellett bekövetkező kedvezőtlen és nem kívánt reakció, amely összefüggésben áll a vizsgálati készítménnyel.

 

Súlyos mellékhatás vagy súlyos nemkívánatos esemény (serious adverse reaction or serious adverse event): a mellékhatás / nemkívánatos esemény akkor súlyos, ha a vizsgálati készítmény bármilyen adagjának alkalmazását a vizsgálati alany halála, életveszélybe kerülése, kórházi kezelése, folyamatban lévő kórházi ellátásának meghosszabbodása, maradandó vagy jelentős egészségkárosodása, fogyatékossága követi, illetve veleszületett rendellenesség, születési hiba fordul elő.

 

Nem várt mellékhatás (unexpected adverse reaction): olyan mellékhatás, amely jellegét vagy súlyosságát tekintve eltér a megfelelő termékismertetőben található mellékhatástól: vizsgálati készítmény esetén a vizsgáló részére összeállított ismertetőtől, gyógyszer esetén pedig az alkalmazási előírástól.

 

Kik vehetnek részt klinikai vizsgálatban?

Klinikai vizsgálatba olyan cselekvőképes személyek vonhatók be, akiket előzetesen megfelelően tájékoztattak, megértették a vizsgálatról kapott információkat, és önként, befolyásolásmentesen, szabadon döntöttek a részvételről. Az, hogy egy beteg bevonható-e a vizsgálatba, a kórelőzmény és az aktuális klinikai állapot, valamint laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján derül ki.

 

Van olyan eset, amikor a beteg a diagnózisa alapján részt vehetne a vizsgálatban, azonban a gyógyszert várt mellékhatásai miatt – egyes laborparaméterek miatt óvatosságból – nem engedélyezi a vizsgálati protokoll a vizsgálatba való beválasztását.

 

Magyarországon zajló klinikai vizsgálatok

Az Engedélyezett klinikai vizsgálatok Magyarországon lista a magyar gyógyszerhatóság (OGYÉI) által engedélyezett és magyarországi vizsgálóhelyeken futó klinikai vizsgálatok adatait tartalmazza. A lista segítségével könnyen kereshetővé válik, hogy az egyes betegségek területén milyen klinikai vizsgálatok kaptak engedélyt, vagy indultak már el.

 

Ugyanakkor a vizsgálatokkal kapcsolatos, szakemberek számára fontos és részletes információkat továbbra is az EU Clinical Trials Register nemzetközi adatbázisban kell megkeresni a listában feltüntetett azonosítók segítségével.

 

Az OGYÉI és az EU-s regiszter között az úgynevezett EudraCT-szám adja meg átjárhatóságot – ez a két azonosító mindkét regiszterben fellelhető.

 

Európai Unió Klinikai Vizsgálatok

Az engedélyezett humán klinikai vizsgálatok nyilvánosak, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) EU Clinical Trials Register (EU Klinikai Vizsgálatok Nyilvántartás) adatbázisában érhetők el. Az online nyilvántartás biztosítja a 27 EU-tagállamban, valamint Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában a gyógyszerhatóságok által engedélyezett, vizsgálati szert tartalmazó klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkhoz való szabad hozzáférést. Az adatbázis azokat az Európai Unión kívül lefolytatott, gyermekeken végzett vizsgálatok közötti szabad keresést is biztosítja, amely az EMA által jóváhagyott Gyermekgyógyászati Vizsgálati Terv (Paediatric Investigation Plan, PIP) része.

 

Az EU Klinikai Vizsgálatok Nyilvántartásba kerülő információkat az EMA klinikai vizsgálatokat tartalmazó adatbázisából, az EudraCT-ből nyerik. A klinikai vizsgálat engedélyezési kérelmének benyújtásakor a kérelmező adatlapon (Application form) foglalja össze a vizsgálat legfontosabb információit, amelyeket a nemzeti hatóságok töltenek fel az EudraCT-rendszerbe. A tagállamok hatóságai kiegészítik az adatokat a hatósági döntéssel és az érintett etikai bizottság – Magyarországon az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága (ETT KFEB) – véleményével.

 

Az EU Klinikai Vizsgálatok Nyilvántartásba azok a vizsgálatok kerülnek, amelyeket a gyógyszerhatóság engedélyezett, és az illetékes etikai bizottság jóváhagyott. Kivételt képeznek ezalól a felnőtteken végzett I. fázisú vizsgálatok. A gyermekgyógyászati vizsgálati tervben felsorolt, harmadik országban végzett vizsgálatokról szóló információkat a PIP kérelmezője (a vizsgálati szer szponzora) szolgáltatja a rendszerbe, közvetlenül az EMA-n keresztül. Az EU Klinikai Vizsgálatok Nyilvántartás növeli a gyógyszerekkel kapcsolatos kutatások átláthatóságát, valamint a betegek számára megkönnyíti az Európában lefolytatott klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést.

 


Vonatkozó jogszabályok:

  • Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény
  • Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
  • Az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról szóló 35/2005. (VIII. 26.) EÜM-rendelet
  • Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos egyes engedélyezési eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kezeléséről és nyilvántartásáról szóló 57/2009. (XII. 30.) EÜM-rendelet
  • Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
  • 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről
  • 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről
KULCSSZAVAK
gyógyszerfejlesztés  |   klinikai vizsgálat  |   gyógyszerkutatás  |   OGYÉI  |   gyógyszertervezés  |   I. fázisú vizsgálat  |   II. fázisú vizsgálat  |   III. fázisú vizsgálat  |   IV. fázisú vizsgálat
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít