A köznyelv munkahelyi balesetként említi a munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleseteket, azonban egészségbiztosítási és jogi értelemben ezek a balesetek – amennyiben a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelnek – üzemi balesetek. A társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők az üzemi baleset miatti keresőképtelenség idejére baleseti táppénzre jogosultak.
Munkahelyi – üzemi – baleset
Az üzemi baleseteket – társadalombiztosítási szempontból – négy kategóriába lehet sorolni:
- a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri baleset,
- munkába menet vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben éri baleset,
- közérdekű vagy közcélú munka végzése közben éri baleset,
- egyes társadalombiztosítási ellátások során éri baleset (pl. orvosi kivizsgálás).
Nem számít üzemi balesetnek, amely az alábbiak miatt történt:
- ittasság,
- munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka,
- engedély nélküli járműhasználat,
- munkahelyi rendbontás,
- lakásról munkába vagy munkából lakásra menet közben az útvonal indokolatlan megszakítása.
Útmegszakítás esetén az indokot minden esetben tisztázni kell. Indokolt útmegszakításnak minősül például, ha valaki munkából hazafelé menet elhozza a gyermekét a bölcsődéből, az óvodából, kiváltja a gyógyszerét vagy bevásárol; ezzel szemben indokolatlan, ha valaki megáll például egy szórakozóhelyen, sportpályánál stb.
Teendők üzemi baleset esetén
Baleset esetén az első lépés, hogy az érintettnek a munkabalesetet azonnal jeleznie kell a munkáltató felé – személyesen vagy közvetítő útján, és szükség esetén orvosi segítséget kell kérnie. A törvény ugyanis rendelkezik arról is, hogy az a személy, aki az orvosi segítség igénybevételével vagy a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, nem jogosult az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira.
A munkáltatónak minden balesetet ki kell vizsgálnia a cég belső szabályozása alapján, amit a Munkavédelmi szabályzat melléklete tartalmaz. A vizsgálatot szakképzettséggel rendelkező munkavédelmi megbízott vezeti – üzemorvos bevonásával. Külső hatóság – területileg illetékes munkavédelmi hatóság, rendőrség – bevonására csak súlyos esetben van szükség, melyekről jogszabályok rendelkeznek.
A munkavállaló – és esetleg tanú – elmondása alapján minden esetben kitöltenek egy erre rendszeresített formanyomtatványt (jegyzőkönyvet), amit minden érintett és a munkahelyi vezető is aláír. A jegyzőkönyv alapján a baleseti táppénz megállapítására jogosult társadalombiztosítási kifizetőhely vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal határozattal állapítja meg, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset üzemi balesetnek minősül-e. Az üzemi baleset miatti keresőképtelenség idejére baleseti táppénz jár.
Előfordulhat, hogy a munkavállaló nem jelzi a munkáltatónak a baleset tényét, hanem rögtön orvoshoz fordul. A keresőképtelenségét csak az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott állami egészségügyi intézmény orvosa igazolhatja, tehát magánorvos erre nem jogosult.
A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására jogosult (szak)orvosok felsorolása a Magyar Államkincstár honlapján található.
Az orvos a leletre írt kódszámmal jelzi, ha munkabaleset történt; ez alapján a munkáltató köteles kivizsgálni a balesetet.
Társadalombiztosítási kifizetőhely
Ha a társadalombiztosítási ellátásra jogosult munkavállalók létszáma tartósan (6 egymást követő hónapban) eléri vagy meghaladja a 100 főt, a munkáltatónak kifizetőhelyet kell létrehoznia a munkahelyi baleseti táppénz és egyéb pénzbeli ellátások kifizetése céljából. Amennyiben ezt a létszámot nem éri el, akkor az ügyintézést a megyei kormányhivatal végzi.
Baleseti táppénz megállapítása
Baleseti táppénz akkor folyósítható, ha a bejelentett üzemi baleset tényét az erre jogosult szerv (munkahelyi kifizetőhely vagy a megyei kormányhivatal) határozattal megállapítja.
Baleseti táppénz annak jár, aki a társadalombiztosítási jogviszonya fennállása alatt vagy a biztosítása megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset miatt válik keresőképtelenné.
A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyban vagy egyéb biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnak bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
Amennyiben az igénylő a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi folyamatos jövedelemmel, akkor a baleseti táppénz alapját ez alapján állapítják meg. Ha a biztosítási idő megszakadt, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
Ha az igénylőnek az előzőekben meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a baleseti táppénz alapját a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelem alapján, ennek hiányában a munkaszerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.
A baleseti táppénz összege azonos lesz a fentiekben meghatározott baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával; úti baleset (munkába menet vagy onnan a dolgozó lakására, szállására menet közben elszenvedett baleset) esetén ennek az összegnek a 90%-ával.
Társadalombiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított (pl. álláskeresési támogatásban részesülő személy), illetőleg baleseti ellátásra jogosult személy esetében a baleseti táppénz összegét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150%‐ának alapulvételével kell megállapítani.
Ha a baleseti táppénzre való jogosultság első napját megelőző egy éven belül valaki már részesült baleseti táppénzben, akkor ezt az időtartamot az újabb jogosultsági időtartamba be kell számítani.
A baleseti táppénz előzményének vizsgálata során a nem baleseti táppénz folyósításának időtartamát mint táppénzelőzményt nem kell figyelembe venni.
Baleseti táppénz igénylése
A baleseti táppénz iránti kérelmet, a jegyzőkönyvet és a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást a munkáltatónál kell benyújtani. A dokumentumok átvételét a munkáltató igazolja, majd – ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely – a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz köteles továbbítani 5 napon belül.
Egyéni vállalkozó a baleseti táppénz iránti kérelmét írásban, a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnál nyújthatja be.
A kérelem elbírálásának ügyintézési határideje a megérkezését követő naptól számított 8 nap, hiánypótlási eljárás esetén legfeljebb 60 nap.
Ismételt baleseti táppénzigény ugyanazon baleset miatt
Ha a sérült az első baleseti táppénz igénybevételét követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, ugyanabban a jogviszonyában ismét keresőképtelenné válik, ismételten jogosult baleseti táppénzre, melynek összege a korábban megállapított összegnél nem lehet kevesebb.
Aki baleseti táppénzben részesül, köteles minden olyan tényt bejelenteni, melyek a táppénz folyósításának ideje alatt érintik az ellátásra jogosultságát: például ha megszűnik a biztosítási jogviszonya, vagy ha keresőtevékenységet folytat.
A baleseti táppénz folyósításának időtartama
A baleseti táppénz az üzemi baleset napjától folyósítható. A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a beteg hány nap folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy évre jár, folyósítása – orvosi szakvélemény alapján – maximum egy évvel meghosszabbítható.
A baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül a baleseti táppénzt megállapító szerv értesíti a keresőképtelenséget elbíráló orvost a beteg baleseti táppénz jogosultsága megszűnésének időpontjáról.
Külföldön elszenvedett üzemi baleset
Magyarország egyes országokkal szociális biztonsági egyezményt kötött, melynek értelmében a magyar társadalombiztosítással rendelkező állampolgár külföldön elszenvedett üzemi balesete esetén kérelmezheti a baleseti táppénz megállapítását.
A kérelmet a járási hivatalhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell az orvosi igazolást, valamint az üzemi baleset elismerésére vonatkozó bizonyítékok magyar nyelvű fordítását is.
Jogorvoslati lehetőség
Amennyiben a kérelmező nem ért egyet a kérelme elbírálása során hozott döntéssel, akkor a döntés ellen közigazgatási pert indíthat a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervvel szemben. A bírósági felülvizsgálatot kérő keresetet a döntés közlésétől számított 30 napon belül a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez kell benyújtani.
Vonatkozó jogszabályok
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól
