A gyógyszerszedés megkezdésekor fontos meggyőződni arról, hogy lejárt-e a megvásárolt és szedni kívánt gyógyszer eltarthatósági ideje. Eltarthatósági időnek az az időtartam tekintendő, ameddig a gyógyszer – a minőségi követelményekben rögzített határértékeken belül változva – megőrzi a fizikai, kémiai, mikrobiológiai és biofarmáciai (biogyógyszerészeti) tulajdonságait, vagyis ameddig a minősége és hatékonysága állandó.

A felhasználhatóság ideje minden esetben fel van tüntetve a csomagoláson. Gyári gyógyszerkészítmények esetében a lejárati idő a dobozon, a folyadéküvegen vagy az ampullára nyomtatva található meg a „Felh.” rövidítés után, amennyiben magyar a feliratozás. Idegen nyelvű feliratozás esetén általában elöl található a hónap, és azt követi az év.

Ha kérdése merül fel a gyógyszerekkel és azok lejárati idejével kapcsolatosan, forduljon bizalommal gyógyszerészéhez!

Az eltarthatósági idő megállapítása

A gyógyszerek fejlesztésekor az egyes kémiai vizsgálatok során – ún. stabilitási vizsgálatok segítségével – meghatározzák a gyógyszerek eltarthatósági idejét. Napjainkban gyorsított stabilitási vizsgálatokat alkalmaznak, amelyek során a bomlási reakció gyorsabb, törvényszerű lefolyását használják ki magasabb hőmérsékleten. Így modellezik a készítmények időnek, illetve hőmérsékletnek való kitettségét, azonban a korábbi eljárásokhoz képest időtakarékosabb módon. Rendszeres időközönként ellenőrzik a készítményekből vett mintákat, és megmérik a hatóanyag-tartalmat, valamint a bomlás mértékét. A kapott értékek alapján kiszámolható, hogy adott tárolási körülmények között mennyi idő alatt mentek volna végbe ezek a bomlási folyamatok.

Az eltarthatósági időn belül a gyógyszerek hatóanyag-tartalma nem csökkenhet 95% alá. Ennek megfelelően az az időpont tekintendő lejárati időnek, amikor a hatóanyag-csökkenés mértéke meghaladja az 5%-ot. Az eltarthatósági időn túl csökkenhet a gyógyszerek gyógyhatása, ugyanakkor felerősödhetnek a mellékhatásaik. A gyógyszerek szavatosságát azonban nemcsak az eltarthatósági idő határozza meg, hanem a tárolási körülmények is.

A helyes tárolás módja

Alapvetően a legegyszerűbb tárolási mód, ha a gyógyszerek a saját dobozaikban maradnak. Így biztosan rendelkezésre áll a betegtájékoztató, és az eltarthatósági időről is bármikor megbizonyosodhat. A betegtájékoztatókban feltüntetett információk révén a betegek tájékozódhatnak arról, hogy egy-egy készítményt milyen körülmények között kell tárolni, meddig lehet felhasználni, és milyen tárolási körülmények között vállal garanciát a termék minőségére a gyártó. A megadott tárolási utasítástól nem szabad eltérni.

Általánosságban: amennyiben a készítmény csomagolásán nincs feltüntetve különleges tárolási körülmény, a készítmény stabilnak tekinthető, és a tárolása nem igényel különösebb körültekintést. (Az ideális tárolási mód általános esetben: szobahőmérsékleten, árnyékban.) Fontos tudni, hogy egyetlen gyógyszert sem szabad ablakban vagy közvetlen napfénynek, illetve hőhatásnak kitett helyen (pl. autóban, fűtőtest mellett) tartani, ugyanis ilyen körülmények között könnyen olyan, a minőséget befolyásoló változás jöhet létre, amely kedvezőtlen hatásokat okozhat.

Fontos! Hűtőszekrényben vagy fagyasztóban csak akkor tárolható gyógyszer, ha azt a betegtájékoztató nem tiltja. Ha ugyanis a hőmérséklet túl alacsony, a készítmény állaga és minősége visszafordíthatatlanul megváltozhat.

Amennyiben bármilyen rendellenesség észlelhető a gyógyszerkészítményen – például nagyon porlik, elfolyósodik, vagy szín-, küllem-, esetleg állagváltozás történik –, nem szabad felhasználni a készítményt, még akkor sem, ha még a megadott eltarthatósági időn belül van! Az ilyen elváltozások a legtöbb esetben más, olyan, a minőségben bekövetkező változást is jelezhetnek, aminek a hatás elmaradása vagy nem kívánt hatás megjelenése lehet a következménye.

Nagyon fontos, hogy minden esetben olvassa el és tartsa be a betegtájékoztatóban szereplő, a tárolásra vonatkozó információkat!

Lejárt szavatossági idő

A lejárt szavatosságú készítmények esetén már nem biztosított a megfelelő hatás, ezenkívül a mellékhatások megsokszorozódhatnak vagy felerősödhetnek, és akár mérgező bomlástermékek is képződhetnek, ami különösen a folyadékokkal és egyes kenőcsökkel fordulhat elő könnyen. A lejárt szavatosságú szemcseppek esetén erre különösen ügyelni kell, ugyanis elszaporodhatnak bennük a baktériumok, így használatuk kötőhártya-gyulladáshoz vezethet.

Egy készítmény lejárati ideje néhány hónaptól akár öt évig is terjedhet. Ez számos összetevőn múlik a hatóanyagtól kezdve a segédanyagokon át a készítmény végső formájáig (injekció, kenőcs, tabletta).

A készítményeken sokszor olvasható, hogy felbontás után csak bizonyos ideig őrzik meg minőségüket. Ezeket az utasításokat feltétlenül be kell tartani, ugyanis például a magas cukortartalmú szirupok használatánál fontos szempont a baktérium- és gombamentesség megőrzése a biztonságos használathoz. A nem napi rendszerességgel használt gyógyszereknél ezért is kell különösen körültekintőnek lenni (pl. a méh- vagy darázscsípés esetén használt injekciók)!

Magisztrális készítmények eltarthatósága

Azokat a készítményeket, amelyeket orvosi receptre, egyedileg, személyre szabottan készítenek el a gyógyszertárban, magisztrális készítményeknek nevezik. Stabilitásuk és eltarthatóságuk – éppen az egyedi összetételük miatt – nehezen meghatározható, ezért a felhasználhatósági idejük még rövidebb. Általában a szemcseppeknél ez egy hét, szirupok, szuszpenziók esetén egy hónap, de ez az adat a címkéken mindig megtalálható.

Egyes készítmények csak az elkészítést vagy felbontást követően tartandók hűtőben.

E szabály alól kivételt képeznek az inzulinok, amelyek éppen fordítottan, vagyis a felhasználás előtt hideg helyen, majd használatkor már szobahőmérsékleten is tárolhatók.

Fontos! Az eltarthatósági idő csak akkor érvényes, ha az előírt tárolási körülményeket betartják. Melegebb, párásabb vidékre utazáskor a magisztrális készítmények eltarthatósági ideje csökkenhet. Az oldatok és oldatos injekciók pedig megfagyhatnak extrém hideg körülmények között.

Teendők a lejárt készítményekkel

A legfontosabb: a lejárt szavatosságú készítményeket soha ne dobja a kukába, mert súlyosan károsítják a természetet! A gyógyszerhulladéktól úgy szabadulhat meg a legegyszerűbb módon, ha gyógyszertárban vagy gyógyszertáron kívül gyógyszert forgalmazó üzletben leadja a lejárt készítményeket. Minden közforgalmú gyógyszertárban és gyógyszertáron kívüli forgalmazó helyen a betegforgalom részére nyitva álló helyiségben megtalálhatók az erre a célra kihelyezett gyógyszergyűjtő dobozok, amelyekbe bárki beteheti a lejárt gyógyszereit. Azokat onnan a veszélyeshulladék-égetőbe szállítják, majd megsemmisítik, ezzel is kímélve a környezetet.

A lakosságnál képződő és veszélyes hulladéknak számító injekciós tű, injekciós fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő valamint infúziós szerelék a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kialakított gyűjtőhelyeken adhatók le. A lejárt szavatosságú gyógyszereket a környezeti terhelésen túl azért sem szerencsés a kukába dobni, mert illetéktelenek összegyűjthetik onnan, és megpróbálhatják újraértékesíteni a tájékozatlan vásárlóknak.

 

Ajánlott tartalom:

Gyógyszerek forgalomba hozatala
Biztonságos gyógyszeralkalmazás
Európai Gyógyszerészeti Ügynökség (EMA)
Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA)

 

Vonatkozó jogszabályok: