Az influenza cseppfertőzés útján terjedő, fertőző, vírusos betegség. A felső és az alsó légutakat egyaránt érintheti. Jellemző tünetei a láz, torokfájás, gyengeség, izomfájdalom. A mérsékelt égövben jellemzően télen és tavasszal jelentkezhet szezonális, járványos (epidémia) formában. Bizonyos esetekben (pl. időseknél és legyengült immunrendszer mellett) súlyos, halálos kimenetelű szövődményekkel is járhat.
A betegséget okozó vírus folyamatosan mutálódik, ezért bár az aktuális vírustörzs ellen létezik hatékony védőoltás, azt évről évre meg kell újítani. Ugyanezen okból nem jelent védettséget hosszú távon, ha valaki átesik a betegségen.
Fontos! A COVID-19-fertőzés hasonló panaszokat okozhat, az influenzával könnyed összetéveszthető (különösen amellett, hogy enyhe megbetegedés a COVID-19 ellen oltottak körében is előfordulhat). Ezért ha szezonális légúti megbetegedés tüneteit mutatja, lehetőleg ne menjen közösségbe, és tartsa be a környezetében élők védelmét szolgáló óvintézkedéseket!
Az influenza főbb tünetei
Az influenzafertőzés változatos tüneteket okozhat az egyéni adottságoktól függően. A vírusfertőzés lappangási ideje 1-4 nap. Fontos tudni, hogy az érintett személy a tünetek megjelenése előtt 1 nappal – cseppfertőzéssel – már terjesztheti a betegséget.
Leggyakrabban az alábbi tünetek jelentkeznek:
- hidegrázás,
- magas láz,
- fejfájás,
- rossz közérzet,
- izom- és ízületi fájdalom,
- fáradékonyság,
- torokfájás,
- száraz köhögés,
- orrfolyás, orrdugulás,
- étvágytalanság,
- hányás,
- hasmenés.
Jellemzők lehetnek továbbá a jellegtelen emésztő szervrendszeri, gyomortáji panaszok, és ritkább esetekben kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) is előfordulhat.
Miután a COVID-19-megbetegedés is felső légúti betegségként indul, nehéz lehet a két betegséget megkülönböztetni egymástól.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Az influenza leggyakrabban enyhe megbetegedés, amely otthoni tüneti terápiával jól kezelhető. Gyermekek, idősek, illetve valamilyen krónikus betegségben szenvedők esetén enyhe tünetek mellett is javasolt konzultálni a háziorvossal.
Amennyiben a fentebb felsorolt influenzaszerű tünetek mellett magas láz, nehézlégzés, fulladás, kiszáradás vagy zavartság jelentkezik, mindenképp vegye fel a kapcsolatot háziorvosával vagy keresse fel a háziorvosi ügyeleti ellátást! Szükség esetén hívjon mentőt a 112-es számon!
Az influenza kiváltó oka
A betegség kórokozója az influenzavírus, amelynek több típusa ismert. Az influenzavírus A nagyobb járványokat, súlyosabb megbetegedést okoz, egyes törzsei madarakat és sertéseket is fertőz. Az influenzavírus B ritkább, világjárványt nem okoz. A C típus leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz. A D típusú influenza pedig állatok között képes terjedni, eddig még nem mutatták ki emberben.
Az influenzavírus cseppfertőzéssel terjed. A levegőben a fertőző cseppek (tüsszentés, köhögés) körülbelül egyméteres körzetben fertőznek, közvetlen belélegzés útján vagy közvetetten: valamilyen felületen, használati tárgyon (pl. ajtókilincs, mobiltelefon, tömegközlekedési eszközök kapaszkodói) megtapadva, ahonnan az azt megérintő személy a kezével az orrán, szemén, száján keresztül a saját szervezetébe „juttatja” a vírust.
Az influenza lehetséges szövődményei
Az egészséges immunrendszerrel rendelkező személyeknek általában nincs szükségük orvosi segítségre influenzafertőzés esetén. A súlyosabb szövődményeknek ugyanakkor fokozottan kitettek az alábbi csoportok, ezért számukra megbetegedés esetén javasolt a háziorvossal történő kapcsolatfelvétel:
- 5 évesnél fiatalabb gyermekek,
- 65 év felettiek,
- várandós nők,
- szociális intézményben (otthonban) élők,
- hajléktalanok,
- szív- vagy vesebetegségben, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők,
- asztmások vagy egyéb tüdőbetegségben szenvedők (pl. cisztás fibrózis),
- elhízott személyek (a BMI értéke 35 vagy annál magasabb),
- legyengült immunrendszerűek (pl. immunszuppresszánst szedők, HIV-fertőzöttek).
A leggyakoribb szövődmény a vírusos tüdőgyulladás, ekkor a láz 2-4 nap múltán sem csökken, a beteg általános állapota fokozatosan romlik. A betegség talaján, felülfertőződés következtében kialakulhat bakteriális tüdőgyulladás is, ilyenkor láztalanság után ismét belázasodik a beteg. Kisgyermekkorban leggyakoribb szövődmény az akut bakteriális középfülgyulladás, valamint az arcüreggyulladás.
Egyéb szövődmények lehetnek:
- hörghurut,
- agyhártya- vagy agyvelőgyulladás,
- szívizomgyulladás,
- veseelégtelenség,
- krónikusan beteg időseknél az alapbetegség fellángolása.
Az influenza diagnosztizálása
A diagnózis a járványügyi helyzet ismeretében, a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján állítható fel. Bizonyos esetekben a kezelőorvos az orrból vagy a garatból mintát vehet, és gyorsteszttel vagy laboratóriumban különböző módszerekkel kimutathatják az influenzavírust, így a COVID-19-fertőzés gyanúja is kizárható.
Idős vagy a tüdőmegbetegedésére utaló jeleket mutató személyeknél mellkasröntgent végezhetnek a vírusos tüdőgyulladás kizárása vagy megerősítése érdekében.
Az influenza kezelése
Az influenza kezelése a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére vagy gyógyítására fókuszál. Fontos a pihenés (ágynyugalom), a láz- és fájdalomcsillapítás, valamint a bőséges folyadékfogyasztás. Az enyhe influenza tünetei általában nem igényelnek orvosi beavatkozást, a legtöbben 7-10 napon belül kezelés nélkül meggyógyulnak a betegségből.
Lázcsillapításra acetaminophen-, paracetamol-, ibuprofentartalmú gyógyszerek alkalmazása javasolt. 10 éves kor alatt ne adjunk szalicilsav-tartalmú (pl. acetilszalicilsav) készítményeket.
Súlyos lefolyású, tüdőgyulladással járó influenza kezelése kórházi körülmények között történik. Ilyenkor vírusellenes (antivirális) gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet.
Az influenza megelőzése
A betegség leghatékonyabban az influenza elleni védőoltással előzhető meg. Mivel az influenzavírusok folyamatosan mutálódnak, ezért a járványok megelőzésére használt oltóanyag antigén-összetétele évről évre változik; így minden évben új influenza elleni védőoltás szükséges. A jelenleg elérhető elölt (inaktivált) vírust tartalmazó oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak.
A nem kötelező, ajánlott védőoltás a háziorvosnál térítésmentesen hozzáférhető azok számára, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata:
- időseknek (60 éven felül),
- krónikus betegségben szenvedőknek,
- immunhiányosoknak.
A védőoltás felvétele fokozottan ajánlott a gyermekvállalást tervező vagy várandós nők, illetve az egészségügyben dolgozók számára.
A védőoltás mellett járványos időszak alatt az alapvető higiénés szabályok fokozott betartásával is hozzájárulhatunk a betegség elkerüléséhez:
- rendszeres szappanos kézmosás vagy alkoholos kézfertőtlenítés,
- a gyakran használt felületek fertőtlenítése,
- a köhögési, tüsszentési etikett betartása.
Mivel a COVID-19 járvány kapcsán fokozódott a védőintézkedések betartása, így a korábbi évekhez képest az influenzás megbetegedések száma jelentősen csökkent.
Influenza-surveillance
Magyarországon minden évben a 40. héttől a rákövetkező év 20. hetéig influenza-figyelőszolgálat működik (ún. surveillance-rendszer), amelynek célja az influenzajárvány monitorozása és az azonnali reagálás.
Influenzajárvány esetén influenzabejelentő szolgálatot rendelnek el, amelynek a háziorvosok az elsődlegesen aktív tagjai. A kijelölt háziorvosok („sentinel” vagy „őrszem” háziorvosok) és a házi gyermekorvosok minden héten jelentik az influenzaszerű megbetegedéseket a teljes betegforgalom adataival együtt. A háziorvosok a betegektől légúti mintát vesznek, és beküldik laboratóriumi vizsgálatra a pontos kóreredet tisztázása céljából.
Az adatgyűjtés reprezentatív, így az egész országra kiterjedően nyomon követhető a megjelenő új influenzatörzsek elterjedése. A laborok továbbjelentik adataikat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC). A virológiai adatokat nemcsak hazánk, hanem minden földrész jelenti és elemzi. Ezek az adatok mindenki számára elérhetők az interneten.
