Az influenza cseppfertőzés útján terjedő, fertőző, vírusos betegség. A felső és az alsó légutakat egyaránt érintheti. Jellemző tünetei a láz, torokfájás, gyengeség, izomfájdalom. A mérsékelt égövben jellemzően télen és tavasszal jelentkezhet szezonális, járványos (epidémia) formában. Bizonyos esetekben (pl. időseknél és legyengült immunrendszer mellett) súlyos, halálos kimenetelű szövődményekkel is járhat.
A betegséget okozó vírus folyamatosan mutálódik, ezért bár az aktuális vírustörzs ellen létezik hatékony védőoltás, azt évről évre meg kell újítani. Ugyanezen okból nem jelent védettséget hosszú távon, ha valaki átesik a betegségen.
Fontos! A COVID-19-fertőzés hasonló panaszokat okozhat, az influenzával könnyed összetéveszthető (különösen amellett, hogy enyhe megbetegedés a COVID-19 ellen oltottak körében is előfordulhat). Ezért ha szezonális légúti megbetegedés tüneteit mutatja, lehetőleg ne menjen közösségbe, és tartsa be a környezetében élők védelmét szolgáló óvintézkedéseket!
Az influenza főbb tünetei
Az influenzafertőzés változatos tüneteket okozhat az egyéni adottságoktól függően. A vírusfertőzés lappangási ideje 1-4 nap. Fontos tudni, hogy az érintett személy a tünetek megjelenése előtt 1 nappal – cseppfertőzéssel – már terjesztheti a betegséget.
Leggyakrabban az alábbi tünetek jelentkeznek:
- hidegrázás,
- magas láz,
- fejfájás,
- rossz közérzet,
- izom- és ízületi fájdalom,
- fáradékonyság,
- torokfájás,
- száraz köhögés,
- orrfolyás, orrdugulás,
- étvágytalanság,
- hányás,
- hasmenés.
Jellemzők lehetnek továbbá a jellegtelen emésztő szervrendszeri, gyomortáji panaszok, és ritkább esetekben kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) is előfordulhat.
Miután a COVID-19-megbetegedés is felső légúti betegségként indul, nehéz lehet a két betegséget megkülönböztetni egymástól. A COVID-19-fertőzés esetében a láz, a köhögés, a torokfájás, a rossz közérzet (gyengeség, elesettség) sokkal tovább tart, szemben a többi betegséggel.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Az influenza leggyakrabban enyhe megbetegedés, amely otthoni tüneti terápiával jól kezelhető. Gyermekek, idősek, illetve valamilyen krónikus betegségben szenvedők esetén enyhe tünetek mellett is javasolt konzultálni a háziorvossal.
Ha a fentebb felsorolt influenzaszerű tünetek mellett magas láz, nehézlégzés, fulladás, kiszáradás vagy zavartság jelentkezik, mindenképp vegye fel a kapcsolatot háziorvosával vagy keresse fel az ügyeleti ellátást!
Az influenza kiváltó oka
A betegség kórokozója az influenzavírus, amelynek több típusa ismert. Az influenzavírus A nagyobb járványokat, súlyosabb megbetegedést okoz, egyes törzsei madarakat és sertéseket is fertőz. Az influenzavírus B ritkább, világjárványt nem okoz. A C típus leginkább gyermekközösségekben terjed, enyhe, náthaszerű megbetegedést okoz. A D típusú influenza pedig állatok között képes terjedni, eddig még nem mutatták ki emberben.
Az influenzavírus cseppfertőzéssel terjed. A levegőben a fertőző cseppek (tüsszentés, köhögés) körülbelül egyméteres körzetben fertőznek, közvetlen belélegzés útján vagy közvetetten: valamilyen felületen, használati tárgyon (pl. ajtókilincs, mobiltelefon, tömegközlekedési eszközök kapaszkodói) megtapadva, ahonnan az azt megérintő személy a kezével az orrán, szemén, száján keresztül a saját szervezetébe „juttatja” a vírust.
Az influenza lehetséges szövődményei
Az egészséges, jó immunrendszerrel rendelkező személyeknek általában nincs szükségük orvosi segítségre influenzafertőzés esetén. A súlyosabb szövődményeknek ugyanakkor fokozottan kitettek az alábbi csoportok, ezért számukra javasolt a háziorvossal történő kapcsolatfelvétel a megbetegedés esetén:
- 5 évesnél fiatalabb gyermekek,
- 65 év felettiek,
- várandós nők,
- szociális intézményben (otthonban) élők,
- hajléktalanok,
- szív- vagy vesebetegségben, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők,
- asztmások vagy egyéb tüdőbetegségben szenvedők (pl. cisztás fibrózis),
- elhízott személyek (a BMI értéke 35 vagy annál magasabb),
- legyengült immunrendszerűek (pl. immunszupresszív gyógyszert szedők, HIV-fertőzöttek).
A leggyakoribb szövődmény a vírusos tüdőgyulladás, ekkor a láz 2-4 nap múltán sem csökken, a beteg általános állapota fokozatosan romlik. A betegség talaján, felülfertőződés következtében kialakulhat bakteriális tüdőgyulladás is, ilyenkor láztalanság után ismét belázasodik a beteg. Kisgyermekkorban leggyakoribb szövődmény az akut bakteriális középfülgyulladás, valamint az arcüreggyulladás.
Egyéb szövődmények lehetnek:
- hörghurut,
- agyhártya- vagy agyvelőgyulladás,
- szívizomgyulladás,
- veseelégtelenség,
- krónikusan beteg időseknél az alapbetegség fellángolása.
Az influenza diagnosztizálása
A diagnózis a járványügyi helyzet ismeretében, a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján állítható fel. Bizonyos esetekben a kezelőorvos az orrból vagy a garatból mintát vehet, és gyorsteszttel vagy laboratóriumban különböző módszerekkel kimutathatják a vírust, így a COVID-19-fertőzés gyanúja is kizárható.
Idős vagy a tüdő megbetegedésére utaló jeleket mutató személyeknél mellkasröntgent végezhetnek a vírusos tüdőgyulladás kizárása vagy megerősítése érdekében.
Az influenza kezelése
Az influenza kezelése a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére vagy gyógyítására fókuszál. Fontos a pihenés (ágynyugalom), a láz- és fájdalomcsillapítás, valamint a bőséges folyadékfogyasztás. Az enyhe influenza tünetei általában nem igényelnek orvosi beavatkozást, a legtöbben 7-10 napon belül kezelés nélkül meggyógyulnak a betegségből.
Lázcsillapításra acetaminophen-, paracetamol-, ibuprofentartalmú gyógyszerek alkalmazása javasolt. 10 éves kor alatt ne adjunk szalicilsav-tartalmú (pl. acetilszalicilsav) készítményeket.
Súlyos lefolyású, tüdőgyulladással járó influenza kezelése kórházi körülmények között történik. Ilyenkor vírusellenes (antivirális) gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet.
Az influenza megelőzése
A betegség leghatékonyabban az influenza elleni védőoltással előzhető meg. Mivel az influenzavírusok folyamatosan mutálódnak, ezért a járványok megelőzésére használt oltóanyag antigén-összetétele évről évre változik; így minden évben új influenza elleni védőoltás szükséges. A jelenleg elérhető elölt (inaktivált) vírust tartalmazó oltóanyagok hatékonyak és biztonságosak.
A nem kötelező, ajánlott védőoltás a háziorvosnál térítésmentesen hozzáférhető azok számára, akiknél magas az influenza szövődményeinek kockázata:
- időseknek (60 éven felül),
- krónikus betegségben szenvedőknek,
- immunhiányosoknak.
A védőoltás felvétele fokozottan ajánlott a gyermekvállalást tervező vagy várandós nők, illetve az egészségügyben dolgozók számára.
A védőoltás mellett járványos időszak alatt az alapvető higiénés szabályok fokozott betartásával is hozzájárulhatunk a betegség elkerüléséhez:
- rendszeres szappanos kézmosás vagy alkoholos kézfertőtlenítés,
- a gyakran használt felületek fertőtlenítése,
- a köhögési, tüsszentési etikett betartása.
Mivel a COVID-19 járvány kapcsán fokozódott a védőintézkedések betartása, így a korábbi évekhez képest az influenzás megbetegedések száma jelentősen csökkent.
Influenza-surveillance
Magyarországon minden évben a 40. héttől a rákövetkező év 20. hetéig influenza-figyelőszolgálat működik (ún. surveillance-rendszer), amelynek célja az influenzajárvány monitorozása és az azonnali reagálás.
Influenzajárvány esetén influenzabejelentő szolgálatot rendelnek el, amelynek a háziorvosok az elsődlegesen aktív tagjai. A kijelölt háziorvosok („sentinel” vagy „őrszem” háziorvosok) és a házi gyermekorvosok minden héten jelentik az influenzaszerű megbetegedéseket a teljes betegforgalom adataival együtt. A háziorvosok a betegektől légúti mintát vesznek, és beküldik laboratóriumi vizsgálatra a pontos kóreredet tisztázása céljából.
Az adatgyűjtés reprezentatív, így az egész országra kiterjedően nyomon követhető a megjelenő új influenzatörzsek elterjedése. A laborok továbbjelentik adataikat az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC). A virológiai adatokat nemcsak hazánk, hanem minden földrész jelenti és elemzi. Ezek az adatok mindenki számára elérhetők az interneten.
Jelenleg Magyarországon is, ahogy Európa többi országában, a COVID-19 omikron variánsa okozza a járványos légúti megbetegedéseket.
