Érdekes összefüggésre hívta fel nemrégiben a figyelmet Shawnda A. Morrison kanadai élettanász, aki rámutatott, hogy a globális felmelegedés ellen megtett intézkedések sorából egyelőre hiányzik a gyermekek edzettségi szintjének fokozása.
De vajon mi köze van a kettőnek egymáshoz? Nagyon is sok.
Globális felmelegedés: sötét jövőkép
Igencsak sötét jövőképet fest elénk négy-ötévente frissített jelentésében az ENSZ tanácsadó testülete. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2014-ben kiadott jelentése szerint a felszíni átlagközéphőmérséklet 2 fokos növekedése esetén 10 centiméterrel emelkedne a tengerszint 2100-ra, ami több tízmillió ember lakóhelyét árasztaná el. Már 1,5 fokos emelkedés esetén is az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá válására és az élelmiszerbiztonság drasztikus hanyatlására kellene számítani. 2050-re 350 millió ember lenne kitéve a magas hőmérséklet okozta egészségkárosodás (hőstressz) veszélyének.
A felmelegedés és annak következményei sok millió ember halálát okozhatják. Az IPCC 2018-ban kiadott újabb jelentése szerint biztosra vehető, hogy a globális átlagos felszínközeli hőmérséklet emelkedésével a XXI. század végére a meleg szélsőségek még gyakoribbá válnak, és nagyon valószínű, hogy a hőhullámok egyre gyakrabban és tartósabban fordulnak elő. Miközben világszerte a globális felmelegedés jeleit észleljük, gyermekeink egészségi állapota rosszabb, mint valaha volt. Annak érdekében, hogy szervezetük képes legyen alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez, és kompenzálni az egyre nagyobb méreteket öltő forróságot, elengedhetetlen, hogy az eddiginél jóval többet mozogjanak – szögezte le Shwanda A. Morrison.
A tudós úgy véli, hogy az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) meghatározása szerinti egészség – vagyis a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya – elérése és megőrzése mind nagyobb kihívást jelent korunk embere számára. Feltételezése azon a megfigyelésen alapszik, hogy miközben Földünk egyre inkább felforrósodik, a gyermekek edzettségi szintje fokozatosan romlik, és a túlsúllyal élők egyre nagyobb arányt képviselnek ebben a korosztályban.
Szerinte azért módfelett aggasztó ez a jelenség, mert a klímaváltozás mindinkább növeli az újfajta kórokozók felbukkanásának és újabb járványok kitörésének valószínűségét. Minden egyes járvány a COVID-19 pandémia során meghozott intézkedésekhez hasonló kormányzati utasításokat – például az otthon maradás elrendelését – tehet szükségessé. Az elszigeteltség következtében az egészségi állapotuk miatt amúgy is sérülékeny csoportok – így például a túlsúlyos kamasz gyermekek – még kevesebbet tudnak mozogni, és egyre inkább ki lesznek téve a hőstressz veszélyének.
A puzzle utolsó darabkája
Fel kell készülnünk arra – figyelmeztet Shawnda A. Morrison –, hogy a COVID-19 járványt számos hasonló esemény követheti. A tudósok már a pandémia első szakaszában meghúzták a vészharangot, és jelezték, hogy a bezártság és az annak velejárójaként fokozódó mozgásszegény életmód negatív hatást gyakorolhat a gyermekek egészségi állapotára.
A szerző hivatkozik a Ljubljanai Egyetem Sport Tanszék kutatóinak 2020-ban közzétett tanulmányára, amely – a WHO ajánlásaival összhangban – napi 60 percnyi fizikai aktivitást javasol mind a gyermekek, mind a felnőttek számára az egészség megőrzése és a váz- és izomrendszer erejének megtartása érdekében. Ez az ajánlás különösen megszívlelendő annak tükrében, hogy korunk gyermekeinek edzettségi szintje 30 százalékkal alacsonyabb, mint amilyennel szüleik rendelkeztek gyermekkorukban. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a gyermekek sokkal kevesebbet mozognak, mint gyermekként a felmenőik, és a COVID-19 világjárvány miatt meghozott korlátozó intézkedések tovább rontották a helyzetet.
Shawnda A. Morrison tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a globális felmelegedés negatív hatásaihoz a későbbiekben könnyebben tudnak alkalmazkodni azok a gyermekek, akiknek a szülei lehetőséget biztosítanak a szabadban történő játékra és sportolásra. A szerző hangsúlyozza a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges alvásmennyiség – életkortól és egyéb eltérésektől függően napi kb. 8–12 óra – jelentőségét is. „Az edzettségi szint az egészségi állapot egyik legfontosabb fokmérője” – mutat rá a kutató. Mint fogalmaz, a „puzzle utolsó darabkáját” a mozgáskultúra jelenti, amit fizikai, gondolkodásbeli, érzelmi és társadalmi szinten is fejleszteni kell annak érdekében, hogy a gyermekek egész életükben fizikailag aktívak maradjanak, és örömüket leljék a mozgásban.
Kapcsolódó cikk: Gyermekek egészségfejlesztése és a klímaváltozás
