A lepra kétféle, a tünetek alapján nem megkülönböztethető baktérium – Mycobacterium leprae, Mycobacterium lepromatosis – által okozott bőr- és idegfertőzés. Az évezredek óta rettegett fertőző betegség a mai napig több milliós esetszámban fordul elő a világban.
Elsősorban Afrika, Dél-Amerika és Kelet-Ázsia számít érintett területeknek, ezen belül pedig leginkább a higiénés szempontból hátrányos helyzetű népesség körében terjed. A betegség történelmét áttekintve azonban látni, hogy a fertőzés terjedésében az éghajlatnak nincs különösebb jelentősége, hisz a trópusinak semmiképp sem nevezhető éghajlatú Norvégiában is milliószám okozott fertőzéseket az 1800-as évek végén.
Magyarországon az utolsó esetet harminc évvel ezelőtt regisztrálták, a kórt Közel-Keletről hurcolta be egy fertőzött személy. Ukrajnában, Romániában, illetve Oroszországban ma is működnek a fertőzöttek elkülönítésére, ellátására szakosodott telepek.
A lepra jellegzetességei
A lepra lappangási ideje rendkívül szélsőséges időkorlátok közt mozog: lehet néhány hónap, de akár 20-30 év is. Fertőzőképessége alacsony, szoros testi kontaktus mellett cseppfertőzéssel, a légutakon keresztül terjed, amennyiben a megfertőzött személy immunrendszere gyenge.
A betegség nem terjed szexuális úton, várandósság esetén a magzatot nem fertőzi meg. A kór elsősorban a kéz, a láb és az arc idegeit, valamint a bőrt érinti.
Előfordulhat, hogy az átadott kórokozókat az érintett immunrendszere minden különösebb nehézség nélkül leküzdi; a gyermekek viszont könnyebben fertőződnek meg.
A lepra főbb tünetei
A betegség következményeként kialakuló tünetek súlyosságát döntő módon meghatározza a megfelelő kezelés vagy annak elmaradása.
A leprával kapcsolatban leírt tünetek az alábbiak lehetnek:
- bőr alatti csomók,
- érzéketlen, rózsaszín, fakó foltok a bőrön,
- vöröses színű bőr,
- száraz fejbőr,
- az arc, kéz, fül bőrének fénylően sima megvastagodása,
- állandósult, erősen duzzadt orrnyálkahártya,
- perifériás idegek megvastagodása,
- érzéketlenné váló, zsibbadó végtagok,
- izomgyengeség, a végtagok mozgathatóságának zavarai,
- végtagok elvesztése (kézujj, kéz, lábujj, láb),
- orrcsont, orrszövet leépülése,
- a szövetek további bakteriális felülfertőződése, fekélyesedése,
- szemhéj bénulása,
- üvegtest gyulladása, vakság,
- hangképzés zavarai,
- impotencia.
A lepra típusai
A kialakuló betegség típusa attól függ, hogy az immunrendszer miként reagál a baktériumokra.
Tuberkuloid lepra: aki ebben a típusban szenved, az általában csak enyhe tüneteket mutat, mivel immunrendszere képes megbirkózni a fertőzéssel. A jellemző megjelenési forma néhány lapos – vagy a bőr felszínéből alig kiemelkedő – világos vagy világospiros folt, amely szőrtelen, száraz és érzéketlen.
Lepromatosus lepra: ez a típus súlyos és kiterjedten megjelenő sebeket okoz, a tünetek a bőrön kívül idegeket és más szerveket is érintenek. Ebben az esetben a szervezet immunválasza nem erőteljes, és a betegség is fertőzőképesebb. A súlyosabb tünetek között vannak a bőrön megjelenő foltok, egyes perifériális idegek megvastagodása, de érintettek lehetnek a szemek, herék, csontok és az orr is.
A két véglet között átmeneti típusok is léteznek: határesetű tuberkuloid lepra, határesetű lepra és határesetű lepromatosus lepra. Ezek kiterjedtebb tünetekkel jelentkeznek, mint a tuberkuloid lepra, több, bőrön megjelenő folttal, idegrendszeri károsodással, de nem terjednek el annyira a szervezetben, mint a lepromatosus lepra.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben tudomására jut, hogy leprával fertőzött személy közelében, társaságában tartózkodott, mielőbb vegye fel a kapcsolatot háziorvosával.
A lepra szövődményei
Bár a leprát évezredeken át félelem övezte, és a betegeket kiközösítette a társadalom, napjainkban már a kezelhető betegségek körébe tartozik. Az általa okozott károsodások azonban maradandók, ezért nagyon fontos, hogy minél hamarabb megkezdődjön az antibiotikumos kezelés. Maradandó károsodás lehet az orr, az ujjak elvesztése és a vakság. Az időben megkezdett kezelés csökkenti annak esélyét, hogy a betegség ilyen szintre eljusson.
A kezelés megkezdése után bizonyos esetekben gyulladásos reakciók jelennek meg; ennek oka a kórokozó baktérium antigénjeire adott késleltetett és túlzott reakció. Az enyhétől súlyosig terjedő tünetek az idegrendszert és a bőrt érinthetik, és általában fájdalomcsillapítással, valamint szteroidos kezeléssel kezelhetők. Szintén előfordul, hogy lázzal és bőrtünetekkel jelentkezik a reakció, amely a láz csillapításával kezelhető.
Lásd még: Túlérzékenységi reakciók
A lepra diagnosztizálása
A leprát okozó baktérium jelenléte a fizikai vizsgálatot követő bőrbiopsziával (mintavétellel) igazolható, illetve az ún. lepromin bőrpróbával is lehetséges. Utóbbi esetben nem fertőzőképes (inaktivált) baktériumot fecskendeznek a bőr alá, és az így kapott helyi gyulladásos bőrreakció alapján tudják pontosítani a diagnózist.
A lepra kezelése
Az idejében azonosított betegség és az azonnal megkezdett kezelés megelőzheti a súlyos, maradandó károsodásokat. A betegség gyógyítható, de a kezelés fél évtől akár két évig tartó, kombinált antibiotikum-terápiát jelenthet.
Röviddel – általában egy héttel – a terápia megkezdése után a beteg már nem fertőz, ezért szükségtelen a közösségtől távol tartani.
A betegség okozta szövődmények egy része sebészileg kezelendő, a vakságot antibiotikumos szemcseppel lehet megelőzni.
A lepra megelőzése
Leprát megelőző védőoltás jelenleg nincs, ám a megfigyelések szerint a tuberkulózis elleni vakcina (BCG-oltás) egyes esetekben a leprával szemben is védelmet jelent.
