A Meningococcus fertőzés egy viszonylag ritka kórokozó, a Neisseria meningitidis által okozott betegség, mely gennyes agyhártyagyulladás vagy vérmérgezés formájában jelentkezhet. A Meningococcus fertőzés ellen van elérhető, választható védőoltás.
A fertőzött személyek akár 5-50%-a nem betegszik meg, csupán tünetmentesen hordozza a baktériumot (az alsó légutakban természetes módon is jelen lehet, nem feltétlenül okoz mindenkinél betegséget), amíg az immunrendszer le nem küzdi és el nem távolítja azt. Ha a szervezet nem tudja leküzdeni a baktériumot, elkezd szaporodni és szétterjed a szervezetben, kialakítva a rá jellemző tüneteket.
A súlyosabb megbetegedés leginkább a csecsemőket, a kisgyermekeket, a serdülőket és a fiatal felnőtteket veszélyezteti a téli-tavaszi hónapokban. Az agyhártyagyulladás (meningitis) és a vérmérgezés akár egyszerre is jelentkezhet.
A bakteriális agyhártyagyulladás kialakulása esetén tíz esetből egy halállal végződik, a vérmérgezés pedig akár órák alatt halálhoz vezethet, ezért korai felismerésük, kezelésük és oltással való megelőzésük életet menthet!
A Meningococcus fertőzés tünetei
A bakteriális fertőzés lappangási ideje 2-10 nap között változik, mielőtt a tünetek megjelennek.
Az agyhártyagyulladás tünetei az alábbiak:
- levertség, fáradtság;
- hányinger, csillapíthatatlan hányás;
- magas láz;
- erős fejfájás, hátfájás;
- tarkómerevség;
- fénykerülés;
- növekvő tudatzavar;
- eszméletvesztés.
A ritkább, de súlyosabb vérmérgezés kialakulása esetén a kórokozó a véráramba jut, és ott gyorsan megkezdi a szaporodást, melynek következtében az erekben a vér alakos elemei összecsapódnak, így a hajszálerek elzáródását és a szervek működési zavarát okozzák.
A vérmérgezés tünetei az alábbiak:
- bevérzések (vörös pöttyök) megjelenése a bőrön;
- letargia, sokk.
A vérellátás elégtelensége miatti a vérmérgezés szövődménye lehet szövetelhalás, fekélyesedés és későbbi végtagvesztés (amputáció).
Súlyos esetben a bevérzések maradandó agykárosodást vagy halált is okozhatnak. A maradandó agykárosodás nyomán súlyos memóriazavarok, epilepsziás rohamok, egyensúlyzavarok és koncentrációs zavarok alakulhatnak ki.
Mikor forduljon orvoshoz?
Akár az agyhártyagyulladásra, akár a vérmérgezésre utaló tüneteket tapasztal, és fennáll a gyanú, hogy a tüneteket Meningococcus okozza, azonnali orvosi kezelésre van szükség!
Ha környezetében valakinek a fenti tünetek jelentkeznek – különösen ha magas lázat, tarkómerevséget, fényérzékenységet tapasztal –, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A Meningococcus fertőzés kialakulásának okai
A Meningococcus fertőzés emberről-emberre terjedő betegség, mely az alábbi módokon terjed:
- köhögés,
- tüsszentés,
- csókolózás.
Leggyakrabban olyan személyek terjesztik a fertőzést, akiknek az orrában vagy torkában jelen van a Neisseria meningitidis, viszont ők maguk nem betegszenek meg tőle (hordozók).
A Meningococcus fertőzés diagnosztizálása
A Meningococcus fertőzés vérvételt követően laborvizsgálattal kimutatható. Amennyiben szükséges, minta vehető a gerinccsatornában található folyadékból is, ezzel igazolható hogy a kórokozó bejutott a központi idegrendszerbe. A mintából ún. tenyészetet indítanak, ami időigényes folyamat, és azt vizsgálja hogy felszaporodik-e a mintából a kórokozó.
A Meningococcus fertőzés kezelése
A Meningococcus fertőzés azonnali kezelést igényel – mely általában kórházi körülmények között történik. Fontos, hogy a beteget elkülönítsék betegtársaitól, mivel a kórokozó könnyen terjed. A kezelésére intravénás antibiotikumot alkalmaznak, de sokszor szükségesek további kezelések is a fertőzés kellemetlen tüneteinek csökkentésére.
Szükség lehet légzéstámogatásra fennálló légzési nehézségek esetén, a vérnyomás ingadozása vagy vérzési zavarok jelentkezésekor pedig egyéb gyógyszereket is adnak.
A Meningococcus fertőzés megelőzése
A Meningococcus fertőzés – más bakteriális fertőzésekhez hasonlóan – az alapvető higiéniás rendszabályok betartásával legtöbbször megelőzhető. Ilyen például a gyakori, megfelelően végzett kézmosás, köhögés esetén az orr és száj eltakarása, betegség esetén az otthonmaradás.
A fertőzés terjedése szempontjából a kisgyermekek, különösen az óvodáskorúak – a közös játékok használata és a nehezebben fenntartható higiéniás szabályok miatt – magasabb kockázatnak vannak kitéve, ezért már a gyermekkor egészen korai szakaszában ajánlott a védőoltás felvétele. A védőoltás elérhetőségéről kérje házi gyermekorvosa tájékoztatását!
A Meningococcus fertőzés kialakulásának esélyét növeli sok ember egyidejű összeköltözése, például kollégiumi beköltözés esetén. Emiatt kollégiumi beköltözés előtt javasolt felvenni a Meningococcus elleni védőoltást, hogy megelőzze a megfertőződést.
További fertőzési kockázatot jelent olyan emberrel való közvetlen érintkezés, aki Meningococcus fertőzött. Ilyen esetben forduljon háziorvosához, aki felírhat profilaktikus (megelőzésre alkalmazott) antibiotikumot, amivel megelőzhető a betegség kialakulása.
A Meningococcus elleni védőoltások
Az agyhártyagyulladást okozó Meningococcus baktériumnak több típusa ismert, így a különböző típusú baktériumok ellen többféle vakcina van forgalomban. Magyarországon leginkább a B és a C típus okoz megbetegedéseket, ezért a B és a C típus elleni oltás felvétele mindenképp javallott.
Meningococcus B oltás: a Bexsero 2 hónapos kortól adható.
Meningococcus C oltás: két féle vakcina van forgalomban, a Menjugate és a NeisVac C, mindkettő 2 hónapos kortól adható.
Kombinált vakcinák (A, C, W-135, Y): két féle négy komponensű vakcina (Menveo, Nimenrix) érhető el, mely 4 baktérium típus ellen véd, a Menveo 2 éves kortól, a Nimenrix 1 éves kortól adható.
A Meningococcus oltás nem tartozik a kötelező védőoltások közé, így háziorvosától vagy házi gyermekorvosától kell kérnie. Az oltások felvétele különösen ajánlott a csecsemők, kisbabák, kamaszok, zárt közösségben élő fiatalok, léphiányos betegek részére! Az oltási séma függ többek között az életkortól és a vakcina típusától, ezért kérje kezelőorvosa tájékoztatását.
A 2 éven aluli gyermekek 70%-os támogatással kaphatják meg a C típus elleni oltást.
