egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A Lelki Egészség Világszövetsége (World Federation for Mental Health) kezdeményezésére immár harminc éve minden október 10-én tartjuk a lelki egészség világnapját. Az idei jeles nap szlogenje: „Make mental health & well-being for all a global priority”, ami arra utal, hogy minden ember számára elsődleges fontosságúvá kell tenni a lelki egészséget és a jóllétet.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) Egészségügyi Chartája szerint az egészség teljes fizikai, lelki, társadalmi, sőt spirituális jóllétet jelent, és nem pusztán a betegség vagy az egészségkárosodás hiányát.

 

A lelki egészség – a teljes egészség részeként – képessé teszi az embert arra, hogy sikeresen irányítsa az életét.

 

Lásd még: Boldogság és egészség

 

Fókuszban a lelki egészség

A Lelki Egészség Világszövetsége 1948-ban alakult azzal a céllal, hogy elősegítse az érzelmi és lelki zavarok megelőzését, a mentális egészség fejlesztését. A világnap célja a figyelemfelkeltés, a mentális zavarokhoz kapcsolódó előítéletek (stigma) elleni harc, valamint a lelki egészség középpontba állítása.

 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2013 óta nemcsak e napon, hanem egész október folyamán különböző programokkal hívja fel a figyelmet a lelki egészség megőrzésének jelentőségére. A szervezet által közzétett videóüzenetek egyikében Antonio Guterres főtitkár bejelentette, hogy az ENSZ a munkahelyi lelki egészséget fókuszba állító oktatóanyagot dolgozott ki és tett közzé a mentálhigiéné területén dolgozó szakemberek számára. Mint azt Catherine Pollard, az ENSZ irányítási stratégiájáért, politikájáért és megfelelőségéért felelős főtitkár-helyettese elmondta, az összes tagország nyelvére lefordított képzési anyag az egészséges munkahelyi környezet megteremtéséhez nyújt útmutatást.

 

Az ENSZ lelki egészség- és jóllét-stratégiájának gyakorlatba való ültetéséért felelős vezető, Therese Fitzpatrick szerint a lelki egészség hiánya nemcsak az egyéni jóllétet befolyásolja negatívan, hanem csökkenti a munkahelyek működésének hatékonyságát is. Mint arra Martha Helena Lopez, az ENSZ emberierőforrás-menedzsmentért felelős tisztségviselője rávilágított, a lelki egészség minden ember életében fontos tényező. Videóüzenetében szorgalmazta, hogy a szervezetben dolgozó vezetők, menedzserek és szupervizorok tevőlegesen vegyenek részt a munkahelyi lelki egészség megteremtéséért zajló munkában.

 

A WHO arra törekszik, hogy fókuszba állítsa a lelki egészséget: elősegítse elérését, illetve megőrzését. Ennek érdekében különböző ismeretterjesztő anyagokat bocsát ki és tesz széles körben elérhetővé. A lelki egészség 2022. évi világnapja alkalmából a WHO arra hívja fel a figyelmet, hogy a COVID-19 járvány több millió ember számára okozott lelki válságot. A pandémia első évében több mint 25 százalékkal nőtt a szorongás és a depresszió előfordulása. S miközben egyre inkább növekedett a mentálhigiénés ellátások iránti igény, majdnem az összes tagországban csökkentek a hozzáférés lehetőségei. A szervezet elkötelezett abban, hogy mind egyéni, mind társadalmi szinten, a lehető legszélesebb körben elősegítse a lelki egészség és jóllét elérését és megőrzését.

 

A COVID-19 járvány hatása a lelki egészségre

Az ENSZ 23 nemzetközi szervezettel – többek közt a WHO-val – karöltve végzett felmérést (2021 UN-Wide Health Survey) 2021 nyarán arról, hogy egy évvel a COVID-19 járvány kitörését követően a pandémia milyen hatást gyakorolt az emberek egészségi állapotára és egzisztenciális helyzetére. A felmérésben közreműködő szervezetek alkalmazottjai közül 19 ezren töltötték ki a 2021. június 22. és augusztus 16. között angol, francia, spanyol és arab nyelven elérhető kérdőívet.

 

A kérdőívet kitöltők majdnem egyharmada (27 százalék) jelölte meg a stresszt, mint az egészségét veszélyeztető kockázati faktort. A stressz forrásaként legtöbben a nagy munkaterhelést, valamint a családdal és barátokkal való együttlét hiányát nevezték meg. A stressz leküzdésének eszközeként legtöbben az önismeretet és önelfogadást, a megfelelő időbeosztást, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, a családi vagy baráti támogatást és a humort jelölték meg.

 

Rossznak, vagy igen rossznak ítélte meg saját lelki egészségi állapotát a válaszadók 11 százaléka. A kérdőívet kitöltők 45 százaléka látta úgy, hogy a jelenlegi mentális állapota rosszabb, mint a járvány kitörése előtt volt, és 38 százaléka vélte úgy, hogy a testi egészsége is megromlott. A válaszadók 19 százaléka jelezte, hogy elégedetlen a munkahelyi életével, és 13 százalék a magánélete alakulását is negatívan ítélte meg. A kérdőívet kitöltők 44 százaléka alszik naponta 6 óránál kevesebbet, és a válaszadók több mint felénél (53 százalék) az alvási mintázatok is megváltoztak.

 

A munkahelyi stressz leküzdése terén a válaszadók 49 százaléka igényelt volna több támogatást a felettesétől, 39 százaléka a munkatársai, 40 százaléka inkább a családtagjai és barátai segítségére támaszkodott volna. Mindössze 16 százalékot tett ki azoknak az aránya, akiknek semmilyen segítségre nem volt szüksége a munkahelyi problémák megoldásában.

 

Az is kiderült a felmérésből, hogy az eltelt egy évben a válaszadók 19 százaléka vált a párkapcsolatában vagy családjában erőszak – lelki bántalmazás, fizikai bántalmazás, szexuális bántalmazás vagy gazdasági bántalmazás – elszenvedőjévé, s csak csekély hányaduk, mindössze 2 százalékuk kért segítséget.

 

A lelki egészség megőrzése

A lelki egészség és jóllét elérésének alapvető eszköze a helyes életmód, amelynek legfőbb elemeit az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás (lásd még: Testmozgás és mentális egészség), a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, a társas kapcsolatok ápolása, az egyén belső erőforrásainak aktiválását segítő módszerek (pl. jóga, mindfulness meditáció), a szellemi és kulturális feltöltődés képezik.

 

A lelki egészség és jóllét megőrzése nem könnyű, ha az egyén kénytelen veszélyeztető körülményekkel szembenézni, amelyeket sem elkerülni, sem elhárítani nem képes. A stresszreakció az emberi test természetes válasza az őt körülvevő világból érkező kihívásokra vagy veszélyes helyzetekre (stresszorokra). Célja, hogy felkészítse a szervezetet a fenyegetettség elleni fellépésre. Az ilyen esetben jelentkező panaszok a traumát követően néhány napig vagy legfeljebb néhány hétig állnak fenn, kivéve, ha a traumatikus helyzet állandósul (pl. háború). Ezért fontos, hogy figyeljünk magunkra, és kellő időben felismerjük a lelki zavarra utaló, intő jeleket.

 

A lelki egészség zavarának jelei az alábbiak lehetnek:

 

  • koncentrációs problémák,
  • fokozott érzékenység,
  • motiváció hiánya, közömbösség,
  • személyes higiéné elhanyagolása,
  • alvási szokások megváltozása,
  • más okkal nem magyarázható, növekvő vagy csökkenő étvágy,
  • viselkedési mintázat megváltozása,
  • ingerlékenység,
  • környezettől, társas kapcsolatoktól való elidegenedés.

 

Az állandósuló lelki gondok önpusztító magatartáshoz vezethetnek, és jelentősen növelik az öngyilkosság kockázatát. Éppen ezért nagyon fontos a problémák barátokkal történő megbeszélése, vagy szakember (pszichológus vagy pszichiáter) segítsége, illetve telefonos lelkisegély-szolgálat igénybe vétele.

 

Az Egészségfejlesztési Irodákhoz tartozó Lelki Egészség Központok elérhetősége pedig itt találhatók.

 

Kapcsolódó tartalmak:

Munka és magánélet egyensúlya

Egyéni tényezők az egészség megélésében

Stresszkezelés

KULCSSZAVAK
ENSZ  |   WHO  |   mentális egészség  |   jóllét  |   COVID-19  |   járvány  |   stressz  |   munkahelyi problémák  |   lelkisegély-szolgálat
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít