egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az idei télen még nagyobb figyelmet kell szentelnünk a szellőztetésre. Az energiatakarékosság és az egészséges levegő megfelelő egyensúlyának megteremtéséről, a rossz levegő káros hatásairól is beszélgettünk dr. Szigeti Tamással, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértőjével.

 

A szmog régóta ismert környezetvédelmi téma, és mi magunk is érezzük – kint és bent egyaránt –, ha nem igazán jó a levegő. De mitől lesz rossz?

 

Egészségünket sok minden befolyásolja, melyek közül a levegő szennyezettsége – Magyarországon és a világ számos országában is – a környezeti terhelés által okozott betegségek legfontosabb oka. A környezetünkben számos légszennyező található, amelyek különböző hatást fejtenek ki az egészségünkre. A legtöbb megbetegedést a kisméretű aeroszol részecskék, ismertebb nevén a szálló por okozza, amely elsősorban a helytelen lakossági tüzelésből ered; a légszennyezettségről ezért általában télen esik szó. Sokan fűtenek szennyező módon, nem megfelelő minőségű – pl. nedves vagy kezelt – fával, szén égetésével, hulladékkal. Nem mindegy az sem, hogyan rakunk tüzet, és milyen a tüzelőberendezés állapota. Ha például nem jut be elég oxigén az égéstérbe, akkor kormozó lánggal éghet a tűz, ilyenkor még a megfelelő, 15% alatti nedvességtartalmú keményfa sem ég optimálisan. Ideális esetben a fa égetése során szén-dioxid és víz képződik, s elhanyagolható a kisméretű aeroszolos részecskék mennyisége. A szálló por másik forrása a közlekedés, ami főként a nagyobb városokban jelent problémát, ahol a forgalmasabb utak mentén magasabb a koncentrációja. Szintén főként a közlekedésből származik a másik, egészségünk szempontjából ártalmas szennyezőanyag, a nitrogén-dioxid, ezért ennek szintje is általában a forgalmasabb utak mentén magasabb. A fűtésen és közlekedésen kívül szennyezőforrást jelent a mezőgazdaság, amely a növénytermesztéssel és az állattartással is hozzájárul a levegőminőség romlásához. Az iparnak mostanra jóval kisebb lett a szerepe a modern, korszerű technológiáknak köszönhetően.

 

És ez még csak a kültéri levegő. Bent azért jobb a helyzet?

 

Sokkal többet beszélünk a kültéri levegőminőségről, mint a belterekről, holott az időnk 80-90%-át bent töltjük. A munkahelyek, iskolák, otthonok levegőjének minőségét több tényező befolyásolja. Meghatározó a kültéri levegő minősége is, de számít a beltéri szennyezők forrása, a szellőztetés módja, illetve az, hogy alkalmazunk-e olyan technológiákat, például légtisztító berendezést, amelyek csökkentik a szennyezőanyagok koncentrációját. Rossz beidegződés, hogy ha kint nem tiszta a levegő, akkor az emberek nem szellőztetnek, attól tartva, hogy a rossz levegő bekerül a beltéri környezetbe. Nem is gondolunk arra ilyenkor, hogy bent mennyi légszennyező forrás van, és szellőztetés nélkül mennyire feldúsulhatnak a káros anyagok. Elég csak az általunk kilélegzett szén-dioxidra gondolni, de említhetjük a dohányzást, a felvert port, a sütés-főzés során keletkező anyagokat, a füstölők, a takarítószerek használatát is. Sok olyan tevékenység van tehát, ami emeli egyes légszennyezők koncentrációját.

 

Milyen betegségeket okozhat a légszennyezés?

 

Rövid- és hosszú távú hatásai egyaránt vannak, amelyek sok szervünket érintik. Kedvezőtlen kültéri levegőminőség esetén a leggyakoribbak a légúti tünetek, mint például a légúti irritáció, köhögés, légzési nehézségek. Ha szmoghelyzet lép fel, a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők is gyakrabban tapasztalnak tüneteket. Sokan nem is gondolják, hogy a légszennyezettség szív- és érrendszeri problémákat is okozhat, rövid távon akár szívritmuszavar is felléphet. A légszennyezettség hatással van a kognitív funkcióra: például a gyermekek tanulási képességei romlanak, ha magas a szén-dioxid- vagy más légszennyezők koncentrációja beltéren. Ez egyébként a felnőttekre is igaz, náluk is csökken a koncentrálóképesség, a munkavégzési képesség. A légszennyezettség hosszú távon növeli a krónikus légúti-, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A gyermekek szervezete még fejlődésben van, ezért náluk különösen oda kell figyelni a levegő minőségére is. Az érzékeny lakosságcsoportok közé tartoznak még a várandósok is.

 

Szellőztessünk helyesen

 

Hogyan kell jól szellőztetni?

 

Az energiaválság idején ez a kérdés még fontosabbá vált, és jelentek már meg olyan ajánlások is, amelyek szerint 60-90 másodperc elegendő egy iskolai tanteremben. Ez sajnos nem igaz, ennyi idő alatt nem lehet megfelelő légcserét elérni. Ha nem jelentős a kinti- és benti hőmérséklet különbsége, akkor egy iskolában akár 15-20 percre is javasolt az ablakokat kinyitni. Ahogy nő a hőmérsékletkülönbség, kevesebb idő is elég, de ha 20 fok vagy annál nagyobb különbség van, akkor is legalább 5 percig szellőztessünk. És persze az sem mindegy, hogyan csináljuk. Lehetőleg tárjuk ki az ablakot, legyen kereszthuzat, bukóállásnál ugyanis a hőmérséklet csökken, de a levegő csak kismértékben cserélődik ki. Sok minden függ attól, hogy egy helyiségben hányan tartózkodnak. Otthon legalább naponta 2-3-szor szellőztessünk, az iskolában viszont minden szünetben. Ha van mechanikus szellőztető rendszer, de azt érezzük, hogy nem elég jó a levegő, nyissunk ablakot, és ha ez gyakori probléma, jelezzük az üzemeltetőnek.

 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ az iskolák levegőminőségéről is folytat vizsgálatot. Milyen tapasztalataik vannak ezen a téren?

 

Sajnos azt látjuk, hogy az iskolákban nem szellőztetnek eleget, az azonosított problémák között a megfelelő szellőztetés hiánya 80%-ban jellemző.

 

Iskolai tapasztalatok

 

A tantermekben melyek a leggyakoribb káros anyagok, amelyek szellőztetés hiányában bent is maradnak?

 

A 2000-es évek eleje óta folytatott vizsgálatokban a legutóbbi felmérést 2017-18-ban végeztük 16 hazai általános iskolában, iskolánként egy-egy tanteremben. Azt tapasztaltuk, hogy magas volt a kisméretű aeroszol részecskék koncentrációja, mert például a cipőjükkel behozott port felverik a szünetben a gyermekek. Ezen is segítene az ablaknyitás. De mértünk olyan légszennyezőket is, pl. illékony szerves vegyületeket, aldehidet, melyek koncentrációja magasabb volt. Ezek a berendezési tárgyakból is párologhatnak, de az órákon használt anyagok is lehet a forrásuk; ezért is fontos, hogy a festéket, ragasztót alkalmazó foglalkozások során folyamatosan hagyjuk nyitva az ablakokat.

 

Mit tehet még egy iskola a beltéri levegő jobb minőségéért?

 

Sok mindent. Például a felújítások megfelelő időzítésével, amit célszerű nyáron elvégezni, és nem az utolsó pillanatban, a tanítás megkezdése előtt befejezni. Ha egy termet kifestenek, akkor a festékből még napokon, heteken keresztül is párologhatnak illékony szerves vegyületek, amelyek különböző tüneteket okozhatnak a gyermekeknél. Ha egy iskola forgalmas út mellett helyezkedik el, akkor lehetőleg ne a csúcsidőszak idején nyissanak ablakot. Forgalmas utak mentén az épület elé érdemes növényeket telepíteni, védőfalat képezve. Lényeges az is, hogy milyen takarítószereket használnak, mert sokból illékony szerves vegyületek párolognak, erre utal például a jellegzetes citrusos szag. Válasszunk környezetbarát termékeket, takarítás közben is nyissunk ablakot, és a termeket is megfelelő gyakorisággal takarítsuk. Ezeknek a tanácsoknak egy része természetesen a saját otthonunkban is követendő!

 

Tehát minden szünetben szellőztetni kell, de lehet arra utaló jel, hogy ennél gyakrabban sem ártana?

 

Az iskolákban fontos lenne minél több tantermet szén-dioxid-monitorral felszerelni, amelyek bizonyos szintnél akár jeleznek is, hogy szükséges a szellőztetés. Ez a pedagógus munkáját is segítené, bár az, hogy rossz levegő esetén csökken a koncentrációképesség, a gyermekek egyre álmosabbak, fáradékonyabbak lesznek, jól észrevehető.

 

A 2017-18-as felmérés idején már sok iskolában új, szigetelt nyílászárók voltak. Változott ettől a levegő minősége?

 

Ez szintén nagy probléma, hiszen az új nyílászárókkal a természetes légcsere teljesen megszűnik, ezért az ilyen épületekben még lényegesebb a megfelelő szellőztetés. Lakásoknál ez különösen akkor fontos, ha nyílt égésterű berendezés, például gázkazán is van. A nem megfelelő működés miatt szén-monoxid képződhet, és megnő a mérgezés veszélye.

 

Mennyire jellemzők ma az iskolákban a mesterséges szellőztető rendszerek?

 

Elvétve már találhatók, de nem jellemzők, viszont a gyakoriságuk nőni fog, már csak az energiahatékonyság miatt is. A szellőztető rendszerek karbantartása különösen fontos a megfelelő levegőminőség érdekében.

KULCSSZAVAK
levegőminőség  |   légszennyezés  |   iskola  |   gyerek  |   szellőztetés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít