egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Sok olyan daganat létezik, amely a nőket érinti, és ahogyan a többi típusnál, ezeknél is kulcsfontosságú, hogy minél hama­rabb diagnosztizálják őket. A kockázati tényezőkről, a szűrésekről és a legmodernebb kezelési eljárásokról beszélgettünk dr. Czébely Lénárt András szülész-nőgyógyász szakorvosjelölt, klinikai orvossal.

 

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja

Rózsaszín hónapként is szokás emlegetni az októbert, amikor számtalan rendezvény, cikk, beszélgetés hívja fel a figyelmet a mellrákra. Valóban olyan gyakori ez a betegség, hogy egy egész hónapot szenteljünk neki?

Igen, a leggyakoribb nőket érintő daganatfajta a mellrák, Magyarországon évente kétezren veszítik el miatta az életüket, miközben a szűréseken való rendszeres részvétellel akár 30-40%-kal is csökkenhetne ez a szám. A szakmai ajánlások szerint 30-35 éves kortól kétévente javasolt a TB-támogatott, ingyenes mammográfia, ennél fiatalabb korban pedig az ultrahangos vizsgálat. Magasabb kockázat esetén, ha valaki az emlőrákra hajlamosító géneket igazoltan hordozza, vagy a családjában előfordult mell- vagy petefészekrák, érdemes évente elmenni, akár MR-vizsgálattal kiegészítve.

 

Olvashatunk biztatást a havonkénti önvizsgálatra is. Ennek tényleg van értelme?

Az önvizsgálat is nagyon fontos, de hátránya a mammográfiával szemben, hogy csak a kitapintható méretű daganatot lehet vele észrevenni, míg a képalkotó eljárások korábbi stádiumban lévő, méretben kisebb elváltozásokat is ki tudnak mutatni. A kimenetel és a kezelés szempontjából is nagyon lényeges, hogy milyen stádiumban ismerik fel a daganatot, így nyilván ezzel a módszerrel nem lehet kiváltani a mammográfiát.

 

Az önvizsgálatot egyébként havonta ajánlott elvégezni, és ha bármilyen változást, új képletet tapint ki valaki, azt természetesen ki kell vizsgálni. Figyelemfelhívó lehet az emlők (a)szimmetriájának megváltozása, új göb tapintása, a mellbimbó behúzódása vagy akár váladékozása. Az is számít, hogy mikor végezzük az önvizsgálatot: legcélszerűbb a menstruációt követő héten, lehetőleg a ciklus ugyanazon napjain csinálni, mert ilyenkor kevésbé duzzadtak és érzékenyek az emlők.

 

Kik tartoznak a magasabb kockázati csoportba?

Ha a családban előfordult korábban a betegség, elvégezhetők olyan genetikai vizsgálatok, amelyek az okozó BRCA-1 és -2 génmutáció jelenlétét vizsgálják. Fontos megemlíteni viszont, hogy a diagnosztizált emlőrákok kb. 10%-áért tehető felelőssé a BRCA-gének mutációja, családi halmozódást más, ritkább génmutációk is okozhatnak. A felmenőknél jelentkezett petefészekdaganat is jelezhet kockázatot. Növelik a daganat kialakulásának esélyét olyan tényezők is, mint az elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás.

 

Magasabb a kockázat azoknál is, akik nem szültek, mivel a szülés és a szoptatás védőfaktorok. A hormonális fogamzásgátló hosszú távú szedése is kockázati tényező, de az abbahagyást követően 2-5 év után nagyjából megegyezik az előfordulás valószínűsége azokéval, akik nem szedtek ilyet. A mesterséges megtermékenyítés során történő petefészekstimuláció is növelheti a kialakulás esélyét idősebb életkorban.

 

Sok fiatal is szenved ebben a betegségben. Milyen korban jelentkezik leggyakrabban?

60-65 év között a legyakoribb az előfordulása. 30-35 év alatt ritka, ebben a korban inkább a genetikai hajlam növeli az esélyét, a 40. életév után viszont nőni kezd a szórványos emlőrák gyakorisága. Természetesen ezen az életkortartományon kívül is indokolt a szűrés, sőt, 65 éves kor után is kifejezetten ajánlott a rendszeres mammográfia.

 

Ha valakinél igazolták a BRCA-mutáció jelenlétét, a megelőző melleltávolítás megoldás lehet?

Igen, a hazai szakmai ajánlás szerint a genetikai szűrés során bizonyított kockázati csoportba tartozó nőknél indokolt lehet a kétoldali, teljes emlőeltávolítás az emlőrák megelőzése céljából.

 

A leggyakoribb nőgyógyászati daganatok

Milyen daganatok jelentkezhetnek csak nőknél?

A leggyakoribb nőgyógyászati daganatok a méhtestrák, a petefészekrák és a méhnyakrák. Míg az utóbbit legnagyobb részben magas rizikójú HPV-törzzsel való fertőzés okozza, a petefészekrák és méhtestrák esetében nagy jelentősége van a genetikai faktoroknak, illetve életmódbeli tényezők – elhízás, alkoholfogyasztás, dohányzás – is növelik a kialakulás esélyét. Ez a két típus általában idősebb korban, 50-60 éves kor felett alakul ki, és rizikótényező lehet a változó kor tüneteire adott hormonterápia is.

 

Az emlőráknál említett BRCA1- és -2 genetikai mutációk a petefészekrák okai között is szerepelnek. Ha a felmenők között előfordult petefészek-, emlő- vagy végbéldaganat, érdemes még jobban odafigyelni a szűrésekre. A hormonális hatások közül az ösztrogéntúlsúly lehet tényező a méhtestráknál, melyet időben felismerve gyógyszeresen lehet kezelni. Szintén kockázati tényező az átlagosnál korábban kezdődő vagy idősebb korban végződő menstruáció, és az, ha valaki nem szült.

 

A változó kor körüli hormonpótlás tehát kockázatos lehet. Igaz ez a természetes hatóanyagokra is?

Az étrendkiegészítők vagy gyógyhatású készítmények sokkal kisebb kockázatot jelentenek, mint a gyógyszeres hormonterápia. Aki a változó kor kellemetlen tüneteivel küzd, próbálkozhat ezekkel a készítményekkel. Emellett a testmozgás, az egészséges testsúly elérése és megtartása is nagyon sokat számít, ahogy a dohányzás, alkoholfogyasztás elhagyása és az egészséges táplálkozás is.

 

Milyen tünetek figyelmeztethetnek ezekre a daganatokra?

A petefészekrák alattomos betegség, ez az egyik olyan daganat, mely korai stádiumban sokáig nem mutat tüneteket, és ha igen, azok sem mindig egyértelműek: például fogyás, éjszakai izzadás, láz stb. Viszont a nőgyógyászati ultrahang-vizsgálaton a kezdődő elváltozás is látszik, éppen ezért a rutin nőgyógyászati rákszűrés mellett ajánlott az ultrahang is. Szintén gyanúra adhat okot a vérben vizsgálható tumormarkerek emelkedése.

 

A méhtestrákot vérzési rendellenességek jelzik: például a menstruációk közti vagy változó kor utáni vérzés, a vérzés típusának megváltozása, az abnormális hüvelyi folyás.

 

A háromévenkénti méhnyakszűrés kimutatja ezt a típusú daganatot?

Igen, a rendszeres szűrés itt is életmentő lehet. Az új irányelv szerint számos helyen már a HPV-szűrés, -tipizálás is fontos része a vizsgálatnak. És ne felejtsük el, hogy a HPV-fertőzés ellen védőoltás is rendelkezésre áll, mely hazánkban a 7. évfolyamos lányok és fiúk számára már térítésmentesen az iskolai kampányoltás keretében kérhető. A legjobb hatékonyság akkor érhető el, ha a szexuális élet elkezdése előtt megkapják a kamaszok, de fontos tudni, hogy minden életkorban, bármelyik nemnek kifejezetten ajánlott a vakcináció.

 

Mennyire számítanak veszélyesnek ezek a daganatok?

Minden daganat kezelése függ attól, hogy agresszív vagy kevésbé agresszív szövettani típusról van-e szó. A korai felismerésnek természetesen döntő szerepe van a kezelés és a túlélés szempontjából, ezért is fontos részt venni a szűrővizsgálatokon. A stádiumbesorolásnál a daganat mérete, kiterjedése, átterjedése a környező szövetekre, a nyirokcsomók érintettsége és az esetleges áttétek jelenléte a meghatározó.

 

Személyre szabott kezelések

A diagnózis egy beteg életének talán legnehezebb pillanata. Mi vár rá ezután?

A szükséges képalkotó eljárások után a stádiummeghatározás következik, majd onkológiai bizottság dönt a személyre szabott kezelésről. A szükséges műtét radikalitása mellett határozni kell a kemo- vagy sugárterápiáról, sőt, egyes daganattípusoknál célzott biológiai terápia is elérhető. Természetesen nem feltétlenül van szükség mindegyikre.

 

A méhnyakrákot például gyakran már korai, rákmegelőző állapotban diagnosztizálhatjuk, amikor még csak a méhszájon és méhnyakon jelennek meg a rákmegelőző elváltozások. Ebben a stádiumban kúpszerű kimetszéssel az érintett rész eltávolítható, így nem válik lehetetlenné a későbbi gyermekvállalás sem.

 

Nem szükséges tehát minden esetben a radikális műtét?

A beteg életkorát, gyermekvállalási szándékát és a daganat típusát, stádiumát figyelembe véve születik döntés a kezelés radikalitásáról. A méhtestdaganatnál a méhet egészében el kell távolítani, petefészekráknál is általános, hogy egyik oldali érintettsége esetén az ellenoldali is eltávolításra kerül. Itt az esetleges későbbi gyerekvállalási szándék lehet döntési szempont. Kiterjedtebb daganatoknál a nyirokcsomókat és a belső női nemi szerveket is el kell távolítani.

 

Nemrégiben a legújabb robottechnika is megjelent Magyarországon…

Igen, ennek használata az onkológiai műtéteknél már jelen van, a műtétek precízebben végezhetők velük, mint a laparoszkópiás vagy nyitott hasi módszerekkel. További nagy előnyük, hogy a beavatkozás sokkal kisebb megterheléssel jár a betegeknek, akik a műtét után hamarabb felkelhetnek, korábban mobilizálhatók. Gyorsabb a gyógyulás, kisebb a fertőzések kockázata, nagyobbak a túlélési esélyek, és kevésbé valószínűek a műtét utáni kockázatok, amelyek főként az egyéb betegségekkel élő vagy idősebb betegeknél léphetnek fel. Így az esetleges kiegészítő onkológiai kezelés is korábban elkezdődhet.

 

Kapcsolódó tartalom:

Egyéni tényezők a rákmegelőzésben

 

KULCSSZAVAK
nőgyógyászati daganatok  |   emlőrák  |   mellrák  |   petefészekrák  |   méhnyakrák  |   méhtestrák  |   HPV  |   szűrés  |   mammográfia  |   méhnyakrákszűrés
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít