egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az elmúlt évtizedekben a daganatos megbetegedések száma a világ valamennyi fejlett országában jelentősen emelkedett. A méhnyakrák napjainkban is jelentős népegészségügyi probléma. A méhnyak rosszindulatú elváltozása miatti halálozás hazánkban a negyedik leggyakoribb a daganatos betegségek között.

 

A méhnyakrák előfordulási gyakorisága nem egyenletes a világ különböző részein, jelentős eltérés tapasztalható a gazdasági fejlettség tekintetében; kialakulásának kockázata a humán papillomavírus (HPV) fertőzés. Harald Zur-Hausen kísérleteivel igazolta a HPV-fertőzés és a méhnyakrák kialakulása közötti ok-okozati összefüggést, melyért 2008-ban Nobel-díjat kapott.

 

A HPV szerepének felismerése a méhnyakrák keletkezésében két módon teremtett új lehetőséget a népegészségügyi célok elérésében:

 

  • elsődleges megelőzés vonatkozásában a HPV elleni védőoltás bevezetésével;
  • másodlagos megelőzés tekintetében a HPV-fertőzés mintavétellel és laborvizsgálattal történő kimutatásával.

 

A méhnyakrákot okozó humán papillomavírus a méhnyakrák kialakulásának szükséges, de nem kizárólagos feltétele. A vírusfertőzés következményeképpen a méhnyakat alkotó sejtek rendellenes növekedésbe kezdenek. A HPV-nek körülbelül 100-160 különféle típusát ismerjük, ezek közül körülbelül 15 okozhat méhnyakrákot. Szakirodalmi adatok szerint két rákkeltő vírustípus (az ún. 16-os és 18-as) együtt a világszerte előforduló összes méhnyakrákos eset több, mint 70%-áért felelős.

 

A HPV nagyon elterjedt: a becslések szerint élete során a nők legalább 80%-a megfertőződik vele és a fertőzések 50%-a során valamelyik rákkeltő típus jut be a szervezetükbe. Szerencsére a fertőzések többsége 1-2 éven belül magától elmúlik, ám ha tartósan fennmarad vagy újrafertőződés történik, a méhnyakrák kialakulásának kockázata meredeken emelkedik. A rákkeltő típussal való tartós fertőzöttség a méhnyak sejtjeinek kóros és rákmegelőző elváltozásaihoz vezethet, amelyekből idővel kialakulhat a rosszindulatú daganat.

 

A HPV fertőzés férfiaknál

A HPV nem csak a nőkre jelent veszélyt, a férfiak is könnyen megfertőződhetnek. Az esetek többségében a férfiak a vírus hordozói, akik bár sokszor tünetmentesek, de a nemi aktus során tovább adhatják a fertőzést hölgy partnereiknek. Ezért HPV-fertőzött nők esetén a férfi partnerek ellenőrzése is szükséges lehet. Emellett a hosszútávon a férfiak megbetegedésének kockázatát is növeli a HPV.

 

A HPV által okozott betegségek

A HPV-fertőzés gyakran – főként fiatalabb korban – nem okoz tünetet és magától elmúlik. A HPV kevésbé veszélyes törzsei pedig nemi szemölcsöket okoznak. Az esetek egy részében viszont a vírushordozás tartósan fennmarad és idővel méhnyakrák, szeméremajak-, hüvely-, pénisz-, végbélnyílás-, szájüregi rákot, garatrákot, nyelv- és gégedaganatot okozhat.

 

A méhnyakszűrés

A méhnyakszűrés során a méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvétellel a méhnyak felületéről kis mennyiségű sejtmintát vesznek, majd a citológusok a sejtekben történt elváltozásokat keresik.

 

A méhnyakszűrés célja

A szűrés cálja a méhnyakrák megelőzése a tünetet és panaszt még nem okozó ún. rákmegelőző állapot korai felismerésével. Amennyiben ebben a stádiumban megkezdik a páciensek kezelését, az elváltozás nem jut el a rák kialakulásáig. A méhnyakrák miatti halálozás jelentősen csökkenthető a még tüneteket, panaszt nem okozó méhnyakrák korai felfedezésével és megkezdett kezelésével.

 

Ezért fontos rendszeresen méhnyakszűrésre járni. A szűrés életet menthet!

 

A méhnyakszűrés hazánkban

A népegészségügyi célú célzott (szervezett) méhnyakszűrés 2003-ban indult Magyarországon. A szűrés az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation –  WHO) által elfogadott módszer szerint történik. A 25-65 év közötti nők egyszeri negatív kenetvételi eredményüket követően 3 évente postai úton személyre szóló meghívólevelet kapnak méhnyakszűrésre.

 

A szűrést 2009-ig csak a járóbeteg szakrendelések nőgyógyász szakorvosai végezték, eltérően Európa legtöbb országában alkalmazott módszertől, ahol a kenetvétel a képzett szakdolgozók feladata.

 

Az átszűrtség növelése érdekében a méhnyakszűrési célú kenetvétel hozzáférhetősége – meghatározott feltételek megléte esetén – 2015. október 1-től, jogszabályban rögzítetten a területi védőnői ellátás keretében is biztosítottá vált. A védőnői és a szakorvosi szűrések során levett kenetek citológiai vizsgálatát citopatológiai laboratóriumokban végzik.

 

A méhnyakszűrésre jogosultak köre

Méhnyakszűrésre meghívható minden, érvényes társadalombiztosítással rendelkező 25-65 év közötti nő, aki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvántartása alapján 3 éve (pontosan 34 hónapja) nem volt méhnyakszűrésen vagy diagnosztikus nőgyógyászati citológiai vizsgálaton és nincs igazolt méhnyakrákja.

 

Hogyan lehet részt venni a méhnyakszűrésben?

A szűrésre jogosultak a 3 éves szűrési ciklus alatt postai úton névre szóló meghívólevelet kapnak.

 

A szűréshez szükséges mintavételt (kenetvételt) elvégezheti a szűrendő által választott nőgyógyászati szakrendelés szakorvosa vagy a lakóhelye szerinti területi védőnő (úgynevezett „szűrő védőnő”), amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató rendelkezik működési engedéllyel és finanszírozási szerződéssel a szakfeladat végzésére.

 

A szűrést végző területi védőnő elérhetőségét és a tanácsadó címét, valamint a szűrendő lakóhelyének közelében lévő szűrést végző nőgyógyászati szakrendelések címét, elérhetőségét a meghívólevél tartalmazza.

 

Hasznos információk

A szűrést ajánlott a menstruációt követő 10–22. nap között elvégezni.

 

Fontos! Amennyiben bármilyen szokatlan elváltozást tapasztal, úgy haladéktalanul keresse fel háziorvosát vagy nőgyógyászát. 

 

Bővebb információkat erről ITT talál.

 

HPV elleni védőoltás

A méhnyakrák elsődleges megelőzését a HPV elleni védőoltás teszi lehetővé. A védőoltással megakadályozhatjuk, hogy a HPV fertőzést okozzon a szervezetben, mivel az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a vírus megjelenésekor ellenanyagot termeljen.

 

2015. óta a 7. osztályos lányok és 2020. szeptemberétől a 7. osztályos fiúk szülei kérhetik az ingyenes HPV elleni védőoltást.

 

A HPV elleni oltás után kell-e rendszeres nőgyógyászati rákszűrésre járni?

Az oltás és a rendszeres méhnyakszűrés együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek. Sem az oltás, sem a méhnyakszűrés önmagában nem elegendő a hatásos és hatékony megelőzéshez. Ezért oltás után is szükséges a rendszeres részvétel a méhnyakszűrésen.

 

További bővebb információ: A HPV és a méhnyakrák megelőzése dokumentum

 

KULCSSZAVAK
méhnyakrák  |   megelőzés  |   szűrőprogram  |   kenetvétel  |   HPV  |   humán papillomavírus  |   szűrő védőnő
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít