Az emberi szervezet több baktériumot, vírust és gombát tartalmaz, mint amennyi emberi sejtet. A mikrobiom az emberi testben egészségesen is megtalálható baktériumok, vírusok és gombák összessége (normálflóra), amelyekkel szervezetünk sejtjei együtt élnek. A mikrobiom szerepe, illetve ennek összefüggése az egészséggel jelenleg is kiemelt kutatási téma a tudományos világban. A mikrobiom egy ismertebb alrendszere a bélflóra, azoknak a normálflóra tagoknak az összessége, amelyek többek között az emésztést és egyes vitaminok felhasználását segítik a gyomor-bél rendszerben. Tanulmányok már kimutatták, hogy bizonyos baktériumoknak akár a mentális egészség fenntartásában is fontos szerepük lehet.
A mikrobiom szerepe
A mikrobiom szerepet játszik az alábbi folyamatokban:
- anyatej emésztése: a csecsemők bélrendszerében először megtelepedő baktériumok, a bifidobaktériumok emésztik meg az anyatejben található cukrokat;
- rostok emésztése: a rostok erjesztésével rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, melyek a vastagbél egészségének fenntartásában fontos szerepet játszanak;
- tápanyagok felszívódása;
- immunrendszer megfelelő működése;
- agyi folyamatok, mentális állapot szabályozása.
A vékony- és vastagbélben élő baktériumok olyan anyagok termelésében vesznek részt, amelyek az emberi szervezet egészségére hatással vannak (pl. K-vitamin hasznosulása) – ezért a bélbaktériumok összetételének megváltozása magával vonhatja bizonyos betegségek kialakulását.
A mikrobiom károsodásával összefüggésbe hozott betegségek például az alábbiak:
A mikrobiom összetétele
A bélflóra rengetegféle baktériumot tartalmaz. Vannak közöttük jótékony baktériumok, amelyek jótékony hatással vannak a szervezet egészére, és vannak rossz baktériumok, amelyek bizonyos körülmények között betegséget okozhatnak.
A jótékony baktériumok szaporodása olyan gyors, hogy nem hagynak teret a kórokozó baktériumoknak az elszaporodásra, ezzel megvédik a szervezetet a betegséget okozó, patogén kórokozóktól. Amint azonban valami miatt a jótékony baktériumok száma lecsökken (például antibiotikumkezelés hatására), a patogén baktériumoknak alkalmuk nyílik elszaporodni, amelynek következtében kialakul a betegség. Ezért a fertőző betegségek kezelése során nemcsak a kórokozók visszaszorítása fontos szempont, hanem a mikrobiom egyensúlyának visszaállítása is (lásd később).
Probiotikumok
A probiotikumok a természetes bélflórát támogató, élő baktériumokat vagy élesztőgombákat tartalmazó készítmények. Általában joghurtokhoz, kefirekhez adva vagy táplálékkiegészítő formájában lehet őket alkalmazni.
A probiotikumok szedésének bizonyos betegségek esetén, illetve különösen széles spektrumú antibiotikumkezelés után nagyon fontos szerepe lehet a bélflóra egyensúlyának helyreállításában – ezáltal megszüntethetik az antibiotikum okozta hasmenést vagy például az irritábilisbél-szindróma (IBS) bizonyos tüneteit.
A probiotikumok alkalmazásánál az alábbiakra érdemes odafigyelni:
- a termék tartalmaz-e elegendő mennyiségű baktériumot ahhoz, hogy hatékony legyen;
- a termék megfelelően van-e összeállítva ahhoz, hogy elérjen a bélrendszerig (a gyomorban a baktériumok a gyomorsav hatására elpusztulnak).
A probiotikumoknak a hasmenés megelőzésében/kezelésében betöltött szerepe még nem teljesen egyértelmű, de egyes vizsgálati eredmények alapján a probiotikumok szedésével csökkenthető az utazók hasmenéses tüneteinek súlyossága és időtartama, hasonlóképpen az antibiotikumok szedésével járó hasmenés kezeléséhez. Ez a hatás mindkét esetben akkor a leghatékonyabb, ha az utazás/antibiotikumkúra előtt kezdődött a probiotikum szedése.
Prebiotikumok
A prebiotikumok olyan emésztetlen tápanyagok, amelyek a bélrendszerbe jutva táplálékként szolgálnak a baktériumoknak. Ezek kedvező környezetet teremtenek számukra, és kedveznek a szaporodásuknak. A prebiotikumokat számos élelmiszer részeként fogyaszthatjuk, például hagyma, fokhagyma és spárga – bár ezek az IBS tüneteit bizonyos személyekben ronthatják. A prebiotikumok táplálékkiegészítő formájában is megvásárolhatók. Probiotikummal kombinálva szinbiotikumnak hívják őket.
Étkezés a megfelelő bélflóra érdekében
A bélflóra egészségének támogatása érdekében az alábbiakat teheti:
- változatos táplálkozás;
- zöldségben, hüvelyesekben és gyümölcsökben gazdag étrend;
- fermentált ételek fogyasztása;
- prebiotikumtartalmú ételek fogyasztása;
- a csecsemők legalább 6 hónapon keresztüli anyatejjel való táplálása (amennyiben ez lehetséges);
- teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása;
- polifenolokban, antioxidánsokban gazdag táplálkozás.
Egészséges immunrendszer mellett a probiotikumok szedése nem jelent veszélyt a mikrobiom és a bélflóra alakulására. Az immunrendszert súlyosan érintő megbetegedések esetén (pl. HIV, transzplantációt követő immunszupresszív terápia, rosszindulatú daganat) probiotikum szedése előtt kérje ki kezelőorvosa véleményét.
