A menopauzális hormonpótlást egyesek csodaszernek, mások veszélyes beavatkozásnak tartják. A változókorral járó kellemetlen tünetek miatt sok nő keresi a megoldást, miközben rengeteg ellentmondásos információ kering a hormonkezelés előnyeiről és kockázatairól.
A menopauza a nők életének természetes szakasza, amely hormonális változásokkal jár. Az ösztrogénszint csökkenése számos testi és lelki tünetet okozhat, például hőhullámokat, alvászavarokat, hangulatingadozást vagy hüvelyszárazságot. A menopauzális hormonpótló terápia (MHT) célja ezeknek a tüneteknek az enyhítése. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban árnyaltabb képet rajzoltak a kezelés hatásairól, ezért fontos, hogy a döntés tényeken, ne pedig félelmeken vagy túlzott elvárásokon alapuljon.
A menopauzális hormonpótlás kockázata és előnye egyénfüggő
Gyakori tévhit, hogy a hormonpótlás minden nő számára egyformán veszélyes. A valóságban a kezelés biztonságossága függ az életkortól, a menopauza óta eltelt időtől, az alkalmazott készítménytől és az egészségi állapottól. Azoknál a pácienseknél, akiknél mindezeket megfelelően mérlegelték, a kezelés előnyei meghaladhatják a kockázatokat. A korszerű hormonpótlás többféle hatóanyagot és alkalmazási formát kínál, amelyek lehetővé teszik az egyéni igényekhez igazított terápiát. A hormonpótló kezelésnek két fő típusa van. A választott típus attól függ, hogy az érintett nőnek van-e méhe.
Ha van méhe: az orvos ösztrogén–progesztogén/progesztin hormonterápiát (EPT) ír fel. Ez a hormonpótlás mind ösztrogént, mind progeszteront vagy progesztint (a progeszteron mesterséges formája) tartalmaz. Ezt kombinált terápiának is nevezik. Ha már nincsen méhe: az orvos kizárólag ösztrogént tartalmazó kezelést ír fel. Ez általában tabletta vagy tapasz formájában érhető el, de létezik krém, hüvelygyűrű, gél vagy spray formája is.A megfelelő terápia kiválasztása szakmai döntést igényel, nem általános recept alapján történik.
A hormonpótlás NEM okoz „biztosan” daganatot
A hormonpótlás nem okoz „automatikusan” daganatos betegséget. Egyes kezelési formák hosszú távú alkalmazása kis mértékben növelhet bizonyos kockázatokat, míg más esetekben védőhatás is megfigyelhető.
A hormonpótlás kockázatai összevethetők más, mindennapi életmódok hatásaival, mint például túlsúly és elhízás, alkoholfogyasztás vagy mozgáshiány.
A kockázatok megítélése mindig személyre szabott orvosi mérlegelést igényel. A hormonpótlás megkezdése előtt és alatt rendszeres ellenőrzés szükséges. Ez biztosítja a hatékonyságot, a biztonságot és a kockázatok időbeni felismerését.
Emlődaganat
Az emlőrák sok nő számára az egyik legnagyobb félelmet keltő betegség, előfordulása pedig az életkor előrehaladtával növekszik. A rendszeres ellenőrzéseknek kiemelt szerepük van a korai felismerésben.
Gyakran hallani azt a nézetet, hogy az ösztrogén önmagában növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Bár a hormonpótló kezelés és az emlőrák kapcsolatát számos vizsgálat elemezte, az eddigi adatok nem támasztják alá egyértelműen, hogy a kettő között közvetlen ok-okozati összefüggés állna fenn. Amennyiben a hormonpótlás egyáltalán hatással van a kockázatra, az legfeljebb csekély mértékű lehet, vagy csak bizonyos, speciális kockázati tényezőkkel rendelkező nők egy szűk csoportját érintheti. Ha a kapcsolat erős és általános lenne, a nagy esetszámú vizsgálatok következtetései sokkal egységesebbek lennének.
Egyes nagyszabású tanulmányok szerint az öt évnél rövidebb ideig tartó hormonpótló kezelés nem növeli az emlőrák előfordulásának gyakoriságát. Hosszabb, tíz évet meghaladó alkalmazás esetén ugyan megfigyelhető az emlőrák gyakoriságának emelkedése, de ez abszolút számokban mérsékelt növekedést jelent. Ezer nőre vetítve ez körülbelül 12 többletesetet jelent 70 éves korra, vagyis 63 helyett nagyjából 75 nő érintett. Fontos ugyanakkor, hogy a hormonpótlásban részesülők körében az emlőrák miatti halálozás alacsonyabbnak bizonyult. Ennek oka feltehetően az, hogy a hormonkezelés mellett kialakuló emlődaganatok gyakran kedvezőbb lefolyásúak, és jobban reagálnak a kezelésre.
Az emlőrák miatt kezelt betegek általában több éven át úgynevezett antiösztrogén terápiában részesülnek. A daganatmentessé válást követően, megfelelő orvosi mérlegelés alapján, a hormonpótló kezelés nem feltétlenül ellenjavallt, és egyes esetekben biztonsággal alkalmazható.
Méhtestrák
A méhtestrák – más néven méhnyálkahártyarák – kockázata szempontjából lényeges különbség van az alkalmazott készítmények között. Az ösztrogén önmagában, ép méh esetén jelentősen növeli a méhtestrák kialakulásának esélyét, míg az ösztrogént és progesztogént együtt tartalmazó kombinált hormonpótló készítmények nem növelik ezt a kockázatot, sőt védő hatásúak.
A sikeresen kezelt, méhnyálkahártya-daganaton átesett nők esetében a hormonpótló terápia alkalmazása nem feltétlenül kizárt.
Petefészekrák
A petefészekrák vonatkozásában a hormonpótlás mellett megfigyelt kockázatnövekedés nagyon csekély: körülbelül egy többleteset fordul elő 1000 nőnél öt év hormonkezelés során.
A petefészekrákon átesett nők esetében a hormonpótló kezelés alkalmazása általában nem rontja sem a betegségmentes időszak hosszát, sem a hosszú távú túlélést.
Méhnyakrák
Tudományos vizsgálatok alapján a hormonpótló kezelésben részesülő nők körében a méhnyakrák előfordulása alacsonyabb. Méhnyakrákon átesett betegek esetében a hormonpótlás alkalmazása kedvező hatású lehet, és a jelenlegi adatok szerint nem növeli a daganatos betegség előrehaladásának kockázatát.
Mióma
A menopauza idején a méhtest leggyakoribb jóindulatú nőgyógyászati daganata a mióma, amely általában nem alakul át rosszindulatúvá. A miómák viselkedése a hormonpótló kezelés során változhat; ez részben a választott hormonpótló készítmény típusától is függ. A mióma mérete önmagában nem jelent abszolút ellenjavallatot a hormonpótló alkalmazására, azonban a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen: javasolt a 3-6 hónapos kontrollvizsgálat. Amennyiben a mióma panaszokat okoz, vagy bizonyos méretet meghalad, az orvos dönthet a műtéti eltávolítás szükségességéről.
Vastagbéldaganatok
A vastagbéldaganatok esetében a kombinált hormonpótlás kedvező hatással járhat. Kutatások szerint a hormonpótló kezelés 20-30%-kal csökkenti a vastag- és végbélrákos megbetegedések számát.
A hormonpótlás NEM „csak” a hőhullámokat csökkentheti
A menopauzális hormonpótlás hatása nem korlátozódik a hőhullámokra és az éjszakai izzadásra. Kedvezően hathat az alvásminőségre, a hangulatra, a hüvelyi és húgyúti tünetekre, valamint hozzájárulhat a csontvesztés lassításához. Ugyanakkor nem tekinthető általános „fiatalító” terápiának.
A hormonpótlás nem feltétlenül élethosszig tartó kezelés
A kezelés időtartamát egyénileg, rendszeres orvosi felülvizsgálat mellett határozzák meg. Sok nő csak átmenetileg, a legsúlyosabb tünetek időszakában részesül hormonpótlásban. A terápia módosítása vagy befejezése orvosi irányítással biztonságosan megoldható.
A hormonmentes és természetes módszerek NEM „biztos megoldások” a hormonpótlás helyettesítésére
Életmódbeli változtatások és nem hormonális kezelések enyhébb panaszok esetén hasznosak lehetnek, azonban súlyos menopauzális tüneteknél gyakran nem nyújtanak megfelelő megoldást. A „természetes” jelző nem jelent automatikusan hatékony vagy kockázatmentes kezelést.
Ajánlott tartalom:
