egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az osteosarcoma a csontok képződéséért felelős sejtekből kiinduló rosszindulatú csontdaganat. A „sarcoma” elnevezés a kötőszövetek rosszindulatú daganatára utal (pl. csont-, porc-, izomeredetű daganat).

 

Leggyakrabban a hosszú csöves csontok végén (metaphysis) alakul ki, főként a láb csontjain (de bármelyik csontból kiindulhat). Ritka esetekben a csontokon kívül, a lágyrészekből is kialakulhat. Az osteosarcoma általában fiatal felnőttek, tinédzserek betegsége, de bármelyik életkorban előfordulhat.

 

Az osteosarcomát agresszivitása alapján három kategóriába sorolhatjuk, azokon belül pedig számos altípusra oszthatjuk:

 

  • high-grade (magas agresszivitású): osteoblastos, chondroblastos, fibroblastos, kissejtes, teleangiectasiás, juxtacorticalis, pagetoid, extraskeletalis, post-irradiációs;
  • intermediate-grade (közepes agresszivitású): periostealis;
  • low-grade (alacsony agresszivitású): parostealis, intramedullaris.

 

Az osteosarcoma megelőzésére jelenleg nincs mód.

 

Az osteosarcoma főbb tünetei

Az osteosarcoma tünetei az alábbiak lehetnek:

 

  • fájdalom, mely eleinte „jön és megy”, de később állandóvá válik;
  • végtagi duzzanat;
  • ízület- vagy csontfájdalom;
  • csontsérülés, tisztázatlan eredetű csonttörés;
  • ismeretlen eredetű láz;
  • beszűkült mozgástartomány;
  • sántítás.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fent leírt tüneteket tapasztalja magán vagy gyermekén, keresse fel háziorvosát vagy gyermeke házi gyermekorvosát!

 

Az osteosarcoma tünetei nagyon hasonlíthatnak egyes sérülésekhez, így kezelőorvosa először felderíti a tünetek kialakulásának körülményeit.

 

Az osteosarcoma kiváltó okai

Az osteosarcoma pontos okai nem ismertek, azonban néhány körülmény elősegítheti kialakulását:

 

  • gyors csontnövekedés;
  • ionizáló sugárzásnak való kitettség: korábbi daganat sugárkezelése hajlamosíthat a kialakulására;
  • genetikai tényezők: kialakulása kapcsolatban állhat az ún. retinoblastoma és a p53 génekkel;
  • csontinfarktus: sérül a csont vérellátása, ami a csontsejtek elhalásával járhat.

 

Az osteosarcoma diagnosztizálása

A kezelőorvos felveszi a kórtörténetet és kikérdezi a beteget a tünetekről, valamint fizikális vizsgálatot végez, majd dönt a további vizsgálatok szükségességéről:

 

  • vérvétel – az osteosarcoma vérből nem mutatható ki, de a vérvétel fontos információt ad a belső szervek állapotáról, esetleges működési zavaráról;
  • röntgenvizsgálat – kimutatja a csontok szerkezeti eltéréseit;
  • CT-vizsgálat – kiemelt jelentőségű az esetleges tüdőáttétek felfedezésében;
  • MR-vizsgálat – az osteosarcoma helyi (lokális) és esetleges távoli áttéteinek felkutatására (kivéve tüdőáttét);
  • csontszcintigráfia – kevés radioaktív izotóp beadásával detektálni lehet az esetleges csonteltéréseket;
  • biopszia –a tumorszövetből mintát vesznek további specifikus laboratóriumi feldolgozás céljából; leggyakrabban a szövettan adja meg a végső diagnózist.

 

A vizsgálatok segítenek kideríteni a tumor pontos méretét, kiterjedését és stádiumát is.

 

Az osteosarcoma kezelése

Az osteosarcoma kezelése általában a tumor sebészi eltávolításából és kemoterápiából áll; speciális esetekben radioterápiával (sugárterápia) is ki lehet egészíteni a kezelési protokollt.

 

  • Sebészi kezelés: a műtét során eltávolítják a teljes tumorszövetet, a műtét típusa azonban számos egyéb tényezőtől függ. A műtét lehet:
    • végtagmegtartó műtét: kizárólag a tumort távolítják el, így a végtag funkcióképes marad,
    • amputáció: a teljes végtag eltávolítása (a végtag funkciója protézissel pótolható).
  • Kemoterápia: a kezelés során gyógyszerekkel próbálják meg elpusztítani a tumorsejteket úgy, hogy az egészséges sejtek ne károsodjanak. Az osteosarcoma esetében kemoterápiára általában a műtét előtt kerül sor (neoadjuváns kezelés), mellyel csökkenthető a tumor mérete és a műtét radikalitása. Műtét után is szükség lehet kemoterápiára az esetlegesen megmaradt tumorsejtek elpusztítása érdekében.
  • Radioterápia (sugárterápia): nagy energiájú fotonokkal bombázzák a daganatos sejteket, ami olyan esetekben nyújthat segítséget, amikor a műtét nem kivitelezhető vagy a beteg nem operálható.
  • Célzott onkológiai terápia: a tudomány fejlődésével egyre inkább teret hódító terápia során gyógyszerrel blokkolják azokat a molekulákat, melyek elengedhetetlenek a tumorszövet életben maradásához, növekedéséhez, miközben az egészséges sejtek nem károsodnak.

 

Az osteosarcoma lehetséges szövődményei

Az osteosarcomának és a kezelésének számos szövődménye lehet:

 

  • a daganat megjelenése távoli szervekben (áttét, metasztázis) – a metasztázis leggyakrabban a tüdőben és az egyéb csöves csontokban jelenik meg;
  • a végtag elvesztése – a tumorszövet teljes műtéti eltávolítása a végtag részleges vagy teljes amputációjával járhat;
  • a kezelés hosszú távú mellékhatásai – a kezelés részeként alkalmazott kemoterápiának számos súlyos szövődménye lehet, ezért a terápia után fontos a beteg utánkövetése;
  • patológiás törés – az érintett csont törése (a megváltozott csontszerkezet miatt) egy törést nem indokló trauma következtében.
KULCSSZAVAK
tumor  |   kemoterápia  |   csontfájdalom  |   sarcoma  |   metasztázis
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít