egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

A vérmérgezés (szeptikémia) egy fertőzés okozta, az egész szervezetet érintő, gyulladásos folyamat eredményeként kialakult, életet veszélyeztető állapot.

 

Kezeletlenül, súlyos esetben sokkhoz és – a különböző szerv- és sejtrendszert károsító hatása miatt – többszervi elégtelenséghez, a beteg halálához vezethet. Az intenzív ellátást igénylő állapot szepszis néven is ismert.

 

A vérmérgezés főbb tünetei

A gyulladásos folyamat tüneteit és lefolyását sok tényező befolyásolja.

 

Jellemző tünetek:

 

  • láz (38 °C) vagy nagyon alacsony testhőmérséklet (36 °C),
  • hidegrázás,
  • gyorsult szívverés (tachycardia) és kapkodó légzés,
  • fáradtság,
  • fejfájás,
  • zavartság,
  • ödéma.

 

Amennyiben a szepszis súlyosbodik, az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

 

  • zavartság,
  • hányinger, hányás,
  • nehézlégzés,
  • a vérnyomás hirtelen csökkenése,
  • álmosság,
  • mellkasi fájdalom,
  • a vizelet mennyiségének csökkenése.

 

Gyermekek, illetve csecsemők esetében a folyamat gyorsabban alakul ki. Esetükben jellemző tünetek lehetnek:

 

  • szédülés,
  • zihálás,
  • elfehéredett, márványozott bőr,
  • láz (38°C) vagy nagyon alacsony testhőmérséklet (36 °C),
  • folyamatos hányás,
  • étvágytalanság,
  • bágyadtság, aluszékonyság, kedvetlenség.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben a fent említett tünetek súlyos formáját vagy sokkos állapotra utaló bármilyen jelet észlel valakin, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt! Gyulladásos folyamat tüneteinek észlelésekor a háziorvos felkeresése szükséges.

 

Kisgyermekek esetében nemcsak súlyos tünetek megjelenésekor, hanem hirtelen jelentkező bágyadtság, aluszékonyság esetén is minél hamarabb gyermekorvoshoz kell fordulni, vagy fel kell keresni a területi gyermekorvosi ügyeletet!

 

A vérmérgezés kiváltó okai

A vérmérgezés fertőző betegség szövődményeként alakul ki. Vérmérgezésről akkor van szó, amikor a fertőzés a vér útján szétterjed, és súlyos gyulladásos folyamatot vált ki az egész testben. A kórokozó lehet baktérium, vírus vagy gomba. Leggyakrabban bakteriális eredetű. Maga a fertőzés kiindulhat bármely belső szervből, égési vagy traumás sérülésből, akár a bőrfelszínről is.

 

Fontos, hogy az állatharapással vagy egyéb módon szerzett mély, szúrt, spontán záródó sebeknél gondoljunk a vérmérgezés kialakulásának kockázatára, és gondoskodjunk a seb lehetőleg sebészorvos által történő megnyitásáról és kezeléséről. Az ilyen sérülésekkel mélyebb szövetekbe jutó kórokozók ugyanis a seb korai záródásával felszaporodhatnak és a véráramba kerülhetnek.

 

A vérmérgezés bármely életkorban kialakulhat, azonban gyakoribb a gyenge immunrendszerű személyeknél, idősebbeknél, gyermekeknél, cukorbetegség, daganatos megbetegedés, AIDS, vese- vagy májbetegségek esetén.

 

A vérmérgezés lehetséges szövődményei

A fertőzés a vér útján eljuthat más szervekhez is, kialakítva az adott szerve jellemző gyulladásos megbetegedést:

 

 

Több szerv együttes érintettsége esetén többszervi vagy sokszervi elégtelenségről van szó. A szervezet védekezési mechanizmusai súlyosbíthatják a tüneteket, mert a heves immunreakció a saját szerveket is károsíthatja, létrehozva a szeptikus sokkot. A sokk első szakaszában (meleg, kompenzált szakasz) a szervezet még képes ellensúlyozni a romló szervfunkciókat, a második szakaszban (hideg, dekompenzált) azonban a keringés és a légzés elégtelenné válik, és orvosi beavatkozás nélkül a beteg halálához vezethet.

 

Vérmérgezés diagnosztizálása

Az intenzív terápiát igénylő esetekben már a tünetek és a létfontosságú légzési és keringési funkciók változása által alkotott klinikai kép mellett felállítható a diagnózis. Az alapos fizikális kivizsgálás és a létfontosságú élettani funkciók folyamatos figyelemmel követése mellett több laborvizsgálatra is szükség van az ellátás során.

 

A kórokozó azonosítása mikrobiológiai vizsgálattal végezhető el. Ehhez vérből történő mintavételre van szükség, amit először a gyógyszeres terápia megkezdése előtt, majd pedig a kezelés alatt többször, ismételten vesznek le, ez az ún. hemokultúra. A kórokozó kimutatása laboratóriumi körülmények között, tenyésztéssel lehetséges, ami időigényes folyamat.

 

Vérmérgezés kezelése

Vérmérgezés esetén azonnali kórházi kezelésre van szükség. Súlyos vérmérgezés fennállásakor elsődleges a keringési és a légzési funkció helyreállítása, stabilizálása, ami gyakran intenzív osztályos ellátást igényel. Ezzel egy időben szükséges a kórokozó ellen ható, vénásan adott antibiotikum, illetve a gombaellenes kezelés mielőbbi megkezdése.

 

Olyan kórképről van szó, ahol már a gyulladásos reakciót elindító kórokozó azonosítása előtt meg kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. A kórokozó azonosítását követően lehet célzott antibiotikum-kezelésre váltani. A beteg szempontjából nagyon fontos, hogy minél előbb kórházba kerüljön, így megelőzve az életet veszélyeztető állapot kialakulását és javítva a túlélési esélyeket.

 

KULCSSZAVAK
szepszis  |   szeptikémia  |   fertőzés  |   sokk  |   sokszervi elégtelenség  |   többszervi elégtelenség  |   állatharapás
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

  

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít