A testkép az, ahogyan valaki önmagát látja – a külső megjelenését, a fizikai énjét, tehát a testét –, ideértve azt is, hogy milyen gondolatok, érzések társulnak ahhoz, ahogyan magát látja.
Minden kornak és kultúrának megvan a maga ideálja. Más volt a XVII. században, mint a XXI. században, de akár egy időben, a Föld különböző részein is jelentősen eltér, hogy milyen testi adottságok számítanak esztétikusnak és vonzónak.
Az egészséges testkép azt jelenti, hogy az ember kényelmesen érzi magát a bőrében, és tisztában van azzal, hogy saját értéke nem csak a fizikai megjelenés függvénye.
Ezzel szemben az egészségtelen, negatív testkép azt jelenti, hogy az ember a saját testét nem találja vonzónak, mivel úgy gondolja, hogy adottságai eltérnek a kor vagy a kultúra által elfogadott ideáltól. Ilyenkor néha elfelejthetjük, hogy a külső megjelenésünkön kívül is rendelkezünk értékekkel.
A testi adottságokat és az annak függvényében kialakuló testképet számos dolog befolyásolhatja. Elsősorban a genetikai alkat, az életmód, az életkor és a foglalkozás, valamint nagy hatással van rá a média is, amely változatos információkat közvetít.
A negatív testkép következményei
A negatív testkép az alábbi viselkedési formákkal járhat:
- úgy gondolhatja, hogy túl kövér vagy túl sovány;
- nem érzi magát elég csinosnak vagy izmosnak;
- szégyelli a testét, testi adottságai miatt szorong;
- önbizalomhiány alakul ki;
- kényelmetlenül érzi magát a testében;
- úgy gondolja, hogy egy ember értékét a külseje nagyban meghatározza;
- a testalkatának megváltoztatására irányuló próbálkozások/tevékenységek rögzülhetnek, ezek határozzák meg a mindennapi életét;
- bizonyos testrészeit a környezete visszajelzései alapján nem megfelelően látja.
A tartós negatív testkép (testképzavar) gyakran társul a testet és a pszichét egyaránt érintő betegségekkel, például depresszióval, szorongásos zavarokkal, anorexia nervosával vagy falászavarral (bulimia), illetve a hízás vagy fogyás problémájával.
Súlyos esetben a rögzült kóros szokások jelentős mértékben beszűkíthetik az életvitelt. Zavart szenvedhet a munkahelyi vagy az iskolai teljesítmény is. Az edzésből, étkezésből eltűnhet az öröm. Az izmosodás elősegítéséhez szedett táplálékkiegészítők, szteroidok stb. maradandó egészségkárosodást okozhatnak.
Tinédzserkorban a negatív testkép miatt a fejlődés, növekedés is zavart szenvedhet. Felnőttkorban hiánybetegségek alakulhatnak ki a nem megfelelő táplálkozás miatt. Megnőhet a felesleges plasztikai műtétek valószínűsége is.
Hogyan javítható a testkép?
A negatív testkép komoly problémákat okozhat a hétköznapokban, és nincs jó hatással a társas kapcsolatokra sem, az ideális testkép elérésére rögzült szokások és tevékenységek sok időt és energiát felemésztenek.
Az alábbi lehetőségek pozitívan hathatnak a testképére:
- A testképzavarból való felépülés legfontosabb lépése a testképzavar felismerése. Saját belátása vagy külső visszajelzések alapján, illetve ha túl sokat foglalkozik az alakjával, az egész testével vagy egyes testrészeivel, és a testéhez kapcsolódó gondolatokkal, illetve cselekvésekkel túl sok időt tölt, vagy azokat minden más, illetve az örömteli/produktív tevékenységek elé helyezi, érdemes megfontolnia, hogy érintett-e.
- Kérdőjelezze meg a médiában látott képek valóságtartalmát! A médiában megjelenő képeket utólag retusálják, egy tévéadás előtt a műsorvezető megjelenésén pedig sminkesek, fodrászok, stylistok dolgoznak. Ne hasonlítsa össze magát ezekkel a képekkel.
- Lehetőség szerint kerülje el azokat a műsorokat, közösségimédia-platformokat vagy webhelyeket, amelyek rossz közérzetet keltenek, vagy azt a gondolatot, érzést erősítik, hogy nem elég jó kinézetű, hogy változtatnia kell a testalkatán.
- Alakítson ki egészséges étkezési szokásokat, törekedjen kiegyensúlyozott étrendre.
- Keressen egy sportot, amelyet élvez, ez növelheti az önbizalmát.
- Vegye körbe magát pozitív emberekkel.
- Fordítson külön figyelmet azokra a pozitív dolgokra (nevetés, táncolás, alkotás), amelyekre a teste képes.
- Találja meg a hasonlóságokat a saját és családtagjai teste között.
- Viseljen olyan ruhákat, amelyekben jól érzi magát.
- Vegyen részt – ha van rá lehetősége – stílus-, szín- és testalkat-tanácsadáson, ahol megtanulhatja, mi áll jól Önnek.
- Próbálja ki a pozitív öncímkézést. Például „a combom vastag” helyett mondja azt, hogy „a combom erős”.
- Pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségével terápiás vezetésben vehet részt, ami segíthet az önértékelésben, az önmegismerésben.
- Készítsen egy listát arról a 10 dologról, amit a legjobban szeret önmagában.
- Ne kritizálja mások testét, ne tegyen negatív megjegyzéseket mások megjelenésére – a negatív jelzés bántó és ártalmas lehet bárki számára.
Mikor forduljon orvoshoz?
A testképzavar, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb rendellenességek (pl. evészavar) sokáig rejtve maradhatnak. Az evészavarral küzdő betegek mindössze 10%-a fordul szakemberhez. A felismerés hiánya, a szégyen, a bűntudat megakadályozhatja abban, hogy segítséget kérjen – azonban nem kell szégyenkeznie, bűntudatot éreznie a tünetei miatt.
Ha családtagjaitól, ismerőseitől olyan visszajelzést kap, miszerint rosszul látja önmagát, vagy nem megfelelők az étkezési vagy edzési szokásai, fontolja meg a szakemberhez fordulás lehetőségét.
Fontos tudomásul venni, hogy a tünetek önmaguktól nem fognak javulni, így minél előbb kérjen segítséget olyan szakembertől, aki elindíthatja a pozitív testkép kialakítása felé vezető úton, szükség esetén tüneteinek csökkentésére, megszüntetésére esetleg gyógyszert javasol.
Ha úgy érzi, hogy testképzavarban szenved, keressen fel klinikai szakpszichológust, vagy kérjen segítséget a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelésen.
