egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A radioaktív sugárzás a Föld keletkezése óta jelen van a bolygón. A természetes sugárzást nagyrészt a földben található, hosszú felezési idejű, le nem bomlott, természetes eredetű radioaktív izotópok okozzák: a radon és a belőle keletkező bomlástermékek.

 

A radon a talajból, valamint közvetlenül az építőanyagból juthat be az épületekbe. Már az épület tervezésekor javasolt a radonnal szembeni védekezés, de utólagos radonmentesítésre is van lehetőség.

 

A radon mennyiségének csökkentési lehetőségei:

 

  • helyiségek szellőztetésének növelése (akár mesterségesen is, pl. légcserélő berendezéssel, mely termosztált kültéri levegőt fúj az épületbe);
  • a talajból az épületbe jutásának megakadályozása;
  • a nagy radonkibocsátású építőanyagok (pl. salakbetonfal) eltávolítása vagy kiváltása más anyagokkal.

 

Védekezés a talajból bejutó radon ellen

Már az épületek tervezésekor érdemes megmérni az építési terület talajának radonpotenciálját (radonkibocsátó képességét). Ha túl magas, vagyis a radonkoncentráció meghaladja a 30-40 ezer Bq/m3 értéket, akkor már tervezésekor javasolt a radonnal szembeni védekezés. (A Bq a radioaktív sugárforrás aktivitásának mértékegysége: egy becquerel az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el.)

 

A radon épületbe jutását többféle módon lehet megakadályozni. Egyik legjobb módja pince építése az épület alá, mert a radon elsődlegesen ott dúsul fel, a földszinten lévő helyiségek légterébe csak kisebb mennyiség jut.

 

A már kész épület alól is elvezethető a radonos levegő. Ennek hatékony módszere az épület alá előre perforált szellőztető csövek (dréncsövek) elhelyezése nagy áteresztőképességű (pl. kavics) rétegbe, ami csökkenti az épület alatti talajban a légnyomást. Ilyenkor a vízszintes csővezetékrendszerhez egy függőleges csövet kell csatlakoztatni, amelynek feladata az összegyűjtött levegő kivezetése a ház teteje felett vagy a háztól távolabb (a talajszint felett legalább 1 méterrel). A rendszer a kéményhatás miatt kiegészítő elem nélkül – azaz passzív módon – is jól működhet, azonban a rendszer aktívvá tételével (levegőszivattyú beszerelésével) még nagyobb hatékonyság érhető el.

 

A talajból jövő radon épületbe jutásának megakadályozása túlnyomás létrehozásával is lehetséges: az épületbe kültéri, friss, termosztált levegő befújásával.

 

A levegő számára könnyebben átjárható talajok esetében alkalmazható megoldás, ha a ház mellett úgynevezett radongyűjtő zsompot (vagy kutat) hoznak létre, azaz egy nagyobb, függőleges üreget mélyítenek le. Ennek funkciója a környezetében lévő (épület alatti) talajban a légnyomás csökkentése, és a levegő elvezetése az üreg irányába. A folyamat hatékonysága növelhető az épület alá befúrt dréncsövezéssel és ventilátor alkalmazásával.

 

Kisebb mértékű radonszintcsökkenést eredményez a radon bejutását gátló fóliák alkalmazása az épület talajjal érintkező részeinél, vagy akár beltérben, a padló kialakításakor, valamint a házba bevezető csövek belépési pontjainak tömítése.

 

Radont tartalmazó építőanyagok kiváltása

A korábban használt építőanyagokban – például a födémek feltöltésére használt kohósalakban – magas lehet a rádiumtartalom, így az épületek beltereiben magasabb radonszint alakulhat ki. Ilyenkor megoldást jelent a salak eltávolítása, és más, alacsony radontartalmú anyagokkal történő helyettesítése. Az eredeti építőanyagok helyettesítése építészeti szakértelmet kíván!

 

Ha a radon fő forrása a falazat anyaga (pl. kohósalak felhasználásával készült beton), a lakás szellőztetésének mesterséges növelése jelenthet megoldást.

 

Egy másik lehetőség, ha a falakat belülről speciális felületszivárgó lemezzel (membránnal) vonják be, amely a falból kilépő radont felfogja, és összegyűjti. A lemezben (membránban) lévő légteret egy ventilátorral ellátott csővezetékkel kötik össze, és a felgyülemlő radont így vezetik el. Fontos, hogy a membrán sértetlen és a csatlakozási pontoknál megfelelően szigetelt maradjon, ami viszont korlátozza a helyiség bútorozását.

 

További lehetőség a közfalak eltávolítása, illetve kiváltása, bár a közfalak hozzájárulása a beltéri radonszinthez kisebb, mint a főfalaké.

 

Épületek felújítása

Az épületek energetikai felújításakor szintén gondolni kell a radon problémájára is, mivel a rosszul záródó nyílászárók kicserélésével a korábbinál magasabb radonkoncentráció alakulhat ki az épület beltereiben. Erre megoldást jelent résszellőzők beépítése az ablakok keretébe, amelyek fokozzák a levegő természetes cserélődését.

 

Kapcsolódó tartalmak:

A radon felfedezése és hatásai

A radon előfordulási helyei és forrásai

A radon mérésének módszerei

 

KULCSSZAVAK
radioaktív sugárzás  |   radioaktív izotópok  |   radonpotenciál  |   dréncső  |   radongyűjtő zsomp
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít